Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1909

5 fakadt lelki eredményt. A nyelvtani szabályok tudásának, a stílusbeli szépségek felfogásának, a mondat- és gondolatfűzésben valő kiválóság megértésének az első pillanatra és felületesen gondolkozva talán nincs akkora hasznuk, mint a fizikai és kémiai alapismereteknek, azonban a gondolkodási képesség rendszeres fejlődése, a szépérzék kialakulása szempontjából amazok alkalmasabbaknak bizonyulnak. A különböző szabályoknak folytonos alkalmazása, a mondatszerkezeteknek felboncolása, elemzése, azok a kifejezésbeli finomságok, melyek a gondolatnak még árnyalatait is visszatükrözik, az írók lelkének műveikben levetített képe és megértése, ezek járnak a tanulóra gyakorlati haszonnal. Igaz, mindezt a modern nyelvek útján is lehet gyakorolni és akkor a nyelv megtanulása nagyobb hasznot hajt. De csakis a nyelv tudásában és nem a lelki fejlődésben, mert e téren a nemzeti neveléssel párosult klasszikus nyelv tanítása a modern nyelvek felett áll. Akár nyelvi, akár természettudományos alapon nyugodjék a középiskolai tanítás, óvakodjék a tanulóknak fejét alaki ismeretekkel túltömni. Ezzel azonban nem akarjuk azok malmára hajtani a vizet, akik az önmunkássággal járó diákéletetet puszta előadás látogatássá szeretnék átalakítani. Ha tudni akarunk, tanulnunk is kell, együtt kell dolgoznunk a tanárral. Korán meg kell azt értetni, hogy a mi dolgunkat más el nem végezheti és a szorgalom sürgetése által edzeni kell ifjainkat a megélhetésre. E közben törekedjünk a tanulást meg is kedveltetni és ifjúságunkban a munkaszeretetet felébreszteni, fejleszteni. Hisz a munka megszerettetése messzebbre kiható eredménye lehet az iskolának, mint az értelmi ismeret, amiről azok tanúskodhatnak, kik munkakedvüket az élet ezer baja, szenvedése között sem vesztették el. A sok helyett inkább tiszta, világos ismeretekre kell törekedni, ez a fennti kijelentésünk értelme, és a fődolog az, hogy a gyermek tanulás közben a tanulás módját is megtanulja. Az ismereteket nem mint kész dolgokat kell előadnunk, hanem amiként azok kialakulnak, akár mint ismert igazságoknak következményei, akár pedig mint a tapasztalás folyományai, esetleg eredményei. Hisz a tudomány birodalma akkora, hogy annak csak egyes ágait is bejárni, ismeretről ismeretre haladva, egy emberélet rövid. Hanem igenis vezessük rá a fiatalságot a tudományszerzés különféle útjaira-módjaira, adjuk kezébe azokat a titkos kulcsokat, melyek segélyével most már a maga erejéből is megismerheti az érzéki jelenségeket és az elvont igazságokat egyaránt. Egy ismeret száz meg száznak forrása lehet, csak fel kell fedeznünk a köztük fennálló összeköttetést, azt az általános szempontot, mely valamennyire fényt vet és ha egyszer felfedeztük, egyiket sem engedi kisurranni megismerő s emlékező tehetségünk hatalma alól. Elég tehát a különböző tudományágaknak csak alapfogalmait megismertetni, de ezeket aztán lehetőleg minden oldalról világítsuk meg, tudásukat fokról-fokra mélyítsük, bővítsük, hogy munkánk végén meggyőződéses, biztos és alapos tudás alakuljon ki. Amint a testi nevelésben a szervezet minden részét arányosan kell edzeni, a lelki élet terén is a tudáson kívül nevelni, nemesíteni kell az érzelmeket és