Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1906

18 A fametszet, Xy/ographie kivált a 14. század óta terjedt el. Simára gyalult fadarab felületét krétaoldattal megfehérítették és erre rajzolták a kimetszendő képet. A művész éles késsel a rajzvonalak menetét kivágta, ugy, hogy ezek kiemelkedtek s fehéren maradtak, a többi részt pedig kimélyítette. A most már élesen kidomborodó vésetet bekenték festékkel s ezt papírlapra nyomták. Ha a fametszetről ólom öntvényt készítenek, ezt clichés-nek szokták nevezni s ennek a könyvnyomtatás illustratióinál nagy szerepe van. A fametsző technika legszebb virágzását Hans Burgkmair, Hans Scháuffelein és Jan Livens metszeteiben érte el. A rézmetszet (Cha/cographia) abban különbözik a fametszettől, hogy ennél a benyomásra szolgáló rajz vonalai nem emelkednek ki, hanem ellenkezőleg a rézlapba mélyednek. A bemélyített vonalakba dörzsölik bele a nyomdafestéket s ha már jól letörülték a lapot, csak akkor illesztik rá a finom nedvesen tartott nyomdapapirt. Az első lenyomatok rendszerint durvák, csak azután akad néhány kiválóan sikerült nyomtatvány. A rézmetszet technikája sokféle és igen fárasztó s tekintetbe véve, hogy itt-ott bizonyos hiányokat mutathat fel az eredetivel szemben s drága is, — mai nap már a sokszorosításnál a fotografia sokkal népszerűbb. A sokféle technika közül csak a gravure en burin, és az en taille douce technikai eljárást vizsgáljuk. Tükörfényesre csiszolt rézlapra acéltűvel bekarcolja a művész a rajzot és beétetéssel állandóvá teszi. Szabad kézzel kell az acéltűt vezetni és a fő és árnyékoló keresztvonalakat bevésni. Aztán a véset menetén támadt kitüremléseket távolítják el. Tökéletes, biztos kéz és gyakorlat kell ide; mert a hibás vonalat sehogy, vagy csak igen nagy vesződséggel lehet kijavítani. A kitűnő rézmetszők közül, kik többnyire híres festők is voltak, csak Martin Schongauer, Andr. Mantegna és Antonio Pollajulo neveit említem. A francia Claude Mellan valóságos virtuóz metsző volt. Veronika kendőjét metszette rézbe, amelyen Krisztus orrahegyétől kiinduló egy spirális vonalból alkotta meg az egész Krisztus főt. Az acélmetszetnél siderographie ugyanazon technikákat követték, csak a kemény acéllapot a munka alatt meglágyították s ennek befejeztével újra megkeményítették. Végig tekintve a tárgyalt művészi és műipari technikák sorozatán, beláthatjuk, mennyire szükséges ezek ismerete valamely műalkotás teljes megértéséhez és mérlegeléséhez. Ha valaki bővebb ismertetésre szorul, utalok Schultz Alwinnak többször idézett művére, melyet a technikák ismertetésénél általában magam is követtem. Kapossy Endre dr.