Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1906

13 a már-már romlásnak induló freskók fenntartására. A festmény nagyságának megfelelő vásznat ragasztanak a freskó fölé s nagy vigyázattal leválasztják a falról a vakolatot, amely most már rajta van a vásznon. Az igy levett vakolatot addig simítják és vékonyítják, mig csak a festékkel átitatott réteg marad a vásznon. így aztán szállítható is lesz. A magyar freskó festők közül Lotz Károly ért el nagyszerű eredményeket. A fal festésére szokták még alkalmazni a sgraffito eljárást is. Ennél a sötétbarna vagy fekete vakolat fölé még egy vékony, világos szinű vakolat réteget vonnak. Ebbe karcolják a diszítményeket, amíg a felső réteg nedves és puha úgy, hogy a fekete alap mutatja a festményt. Mikor a festék anyagokat tojásfehérjével, gummival, enyvvel, szükség esetén fügetejjel, borral stb. keverték s az ilyen festékkel krétás vagy finom stukkós alapú fatáblákra festettek, ezt a technikát a középkorban temperare szótól tempera eljárásnak (peinture en détrempe) nevezték. Ilyesféle eljárás ismeretes volt már a görögöknél is. A nedvesség nagyon hamar megtámadja, s ha vastagon rakják fel az alapra, csakhamar le is pereg. A festménynek fényt és tartósságot a firnissz kölcsönöz. Az olajfesték használata már a középkorban ismeretes volt, de első gyakorlati alkalmazását Jan van Eyek-nek tulajdonítják. Az oly művészeti eljárást, mikor kő- vagy üvegdarabokból állítanak elő műremeket, mely festmény jellegével hat ránk, közönségesen mozaik névvel jelöljük. Mozaikkal rendesen az épület falait vagy padlózatát szokták díszíteni. Technikája a következő: Tégla alapra vagy 4 cm. vastag vakolatot raknak. Erre mész, márványpor, víz, tojásfehér vagy lenolajból készült keverék jön, amely nagyhamar kemény réteget alkot. A festmény körvonalait rárajzolják erre a felső rétegre, sőt néha alapul be is festik arany festékkel, miáltal a mozaik különös ragyogást kap. Majd a rajznak megfelelőg s a színárnyalatok szemmel tartásával kockaalakú színes kő- vagy üvegdarabkákat nyomkodnak a még meg nem keményedett rétegbe, s várják a teljes megszilárdulást. Végül a mozaikot lecsiszolják és kifényesítik. Amig most már a vakolatréteg kitart, a mozaik is épen marad. Ha fényét veszti, csak újra lecsiszolják s új, teljes színpompában ragyog s tündöklik a mozaik. Dr. Salviati veneziai üvegmozaik-gyára sokkal egyszerűbb módot alkalmaz. Itt festett kartonokat átlátszó ragasztó szerrel vonnak be s a szines üvegdarabkákat a színeknek megfelelőleg a kartonra rakják egymás mellé s azután az egész kartonon már kész mozaik festményt a másik technika szerint elkészített felső vakolatrétegbe nyomják. Mozaikot már az antik világ művészei is ismertek. Érdekes maradványok a Pompejiben és Pargamonban kiásott mozaikok. Az utóbbiak a mozaik technika magas fejlettségének bizonyságai, amennyiben 50—150 darab szines kövecske is jut egy négyzethüvelykre. A Szt. Márk templom mozaikjai Veneziában általános bámulat tárgyai. Gyönyörűek a budapesti Szent István templom mozaik festményei is. A szines fakockákból készült mozaikot intarsiá-nak hivjuk. Minden nemzet