Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1904

11 állíttatott: így a Selyem-utcai és a Milleniumi iskolákat; egyesekben az osztályok számát emelte. Az iskolaszék és a város közönsége néhány év múlva teljes elismerésének ad kifejezést, érdemeit, fáradhatatlan munkásságának bizonyítékait az iskolaszék alakuló üléseiről szóló jegyzőkönyvek és a polgármesternek a közgyűlés elé terjesztett évi jelentései fényesen tanúsítják. Hadd álljon itt az 1883. polgármesteri jelentés Alagliy Dezső elnöki működéséről: «Midőn tanügyünk anyagi helyzetét s azzal járó terheinket ezen elnöki jelentés keretében felvevém, egyszersmind kellemes kötelességemnek tartom felemlíteni, miszerint iskolaszékünk jeles elnöke, főtiszt. Alaghy Dezső, bizottsági tag s főgimnáziumi tanár úr fáradhatatlan buzgalma kiváló szakértelme- s ügyszeretetével a városi közönség hálájára és elismerésére magát valóban érdemessé tette.» Kiváló érdemeket szerzett 1883- és 1885-ben az által, hogy polgári leányiskola segélyző-egyesületét megalapítja. Hangversenyeket rendez a fenti célra s ma már ez intézet 11.547 koronányi alaptőkével rendelkezik. 1885-ben a fejérvármegyei községi tanítótestület egyhangúlag tiszteletbeli tagjává választotta. Ezen évben történt, midőn a közgyűlésen az Emke segélyezése került napirendre, hogy Alaghy Dezső a város egyik régi, németajkú legtekintélyesebb polgárát, Gebhard Ignácot felkérte, hogy a felsővárosi plébánia s a ciszterciták kezén levő úgynevezett német templom nyelvének megmagyarosítását indítványozza. Az indítvány előbb írásban nem adatván be, formahiba miatt ezúttal mellőztetett, de a novemberi közgyűlésen Alaghy Dezső szövegezésében nagy lelkesedéssel elfogadtatott s a megyés püspök, Pauer János, a magyar nyelv használatát elrendelte. Ezóta magyar minden templom nyelve Székesfehérvárott. Ezzel a magyar érzelmű polgárok régi óhaja teljesült. 1886-ban sokat fáradozik a felsővárosi óvoda ügyében. A reáliskolai bizottság, ez év ápr. 7-én, az építendő új iskolára beadott két terv megbírálására és javaslattételre kiküldött albizottság elnökévé választotta meg; egymás után 3 nap tartott ülésen, az általa szerkesztett kérdő pontok alapján rendbe hozta e nagyfontosságú és sokat húzott-halasztott ügyet. Ugyanez évben Tomsits Gyula és Tóth István urakkal együtt Alaghy Dezsőt is megbízza a tanács, hogy a város összes utcáinak helyes elnevezésére javaslatot terjesszen be. Ekkor lesz a régi Lődöző utcából Ősz utca. A Simor Reseta, Szögyényi és Rónai utcákat ő szorgalmazta; a közgyűlés mind elfogadta, csak a Rónait nem; Rónai nevével a Sas utcát kívánta megjelölni, mert ebben az utcában született Leitzinger néven. Ugyanezen évben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium kinevezte