Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1904

9 rendezője volt. Szóval Alaghy minden nemes irányú mozgalomnak tehetsége szerint mindenkor részese volt. Alaghy Dezsőt a város közéletének minden mozzanata felette érdekelte. Ismerős volt és összeköttetésben állott mindazokkal, akik arra hatással voltak; személyét szerették, tevékenységét nagyrabecsülték. Nem volt e téren összejövetel, értekezlet, melyre Alaghyt meg nem hívták volna. És ő, ahol csak lehetett, megjelent, új eszméket vetett fel, választékos, finom modorával a tanácskozások előkelő modorát emelte. A tisztviselők és törvényhatósági bizottsági tagok választásában jelentékeny szerepe volt. A közügyek iránti nagy érdeklődésének köszönheti, hogy 1869-ben beválasztották a «Központi bizottmányába, holott a törvényhatósági bizottságnak tagja sem volt. Itt minden befolyását felhasználta arra, hogy a szavazati jogok igazságosan adassanak ki. A közügyek terén kifejtett munkássága tulajdonkép 1881-ben kezdődött, midőn a Víziváros beválasztotta a törvényhatósági bizottságba. Megválasztatásának főtényezői az elemi tanítók voltak, kik azt óhajtották, hogy Alaghy bejusson az iskolaszékbe, a hol akkor nagy zűrzavar uralkodott a miatt, hogy fentartassék e az igazgatói állás vagy sem ? Az első közgyűlésen zajos ovációval fogadták. Beosztatott az aggintézeti, kórházi, kertészeti, reáliskolai és költségelőirányzó bizottságokba, később más bizottságokba is. Mint a kertészeti bizottság tagja, indítványozta, hogy a városnak különböző, egymástól távol eső pontjain elszórt faiskolái helyett egy hatalmas, nagy faiskolája legyen, és ezt addig sürgette, erőszakolta, amíg végre létesült; az ő indítványa az is, hogy a gyümölcsfatenyésztésre kiváló gond fordíttassák ; továbbá, hogy az iskolás gyermekek a gyümölcsfa-nemesítésben és konyhakertészetben, a városi kertész vezetése alatt, gyakorlati képzést nyerjenek; a szőlőmívelésre is kiterjesztette figyelmét; de sajnos! a szülők közönye miatt sem ebben, sem a kertészkedésben nem ért el semmi eredményt. Az ipartanonciskolánál gyermekjáték-készítő műhelyt rendezett be az ács- és kőmívestanulók számára. Kettős célja volt vele: ki akarta szorítani városunk területéről a külföldi gyermekjátékokat, a másik pedig, hogy az ácsok és kőmívesek megkereshessék télen is kenyeröket. A közöny miatt mind a kettő megbukott. A reáliskolai bizottságban azon volt, hogy a tanintézet állami kezelésbe jusson, s nemcsak semmit meg nem tagadott, de szószólója volt, hogy e tanintézet lehető virágzásra emelkedjék. Ugyanez év nyarán aug. 8 án iskolaszéki tagnak s az első iskolaszéki ülésen szept. 8-án iskolaszéki elnöknek választatott meg. Ez állását aggodalmak között fogadta el; érezte, hogy egy községi iskolaszék élén, papi