Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1900

45 tásu körökben, jó nagyban; a hígított kávén kívül most már világos kékkel s indiai vörössel festenek. A III. időszakban a párhuzamos vonalak közé hullám- és egyéb indavonalakat rajzolnak s ezek között helyezik el a már ismert virágokat. Fősúly nyugszik a virágok elrendezésén, a symmetrián és a szinek helyes alkalmazásán. A későbbi fokozaton nagyon érdekesen emelkedik a szabadkézi rajztanítás menete s mintegy kezet fog és segítségére megy a nagy termé­szet ismeretének, mely az ifjút a természet által megteremtett formák szép­ségeire, a részek fejlődésére és számtalan változataira teszi figyelmessé. A II. év elején szeptemberben hajnalka, folyóka, kerekrepkény, babérrepkény, hasított platán, fügelevél, komló, vadgesztenye, jávor, rószalevél, vad szőlő, vad piszke, vad v. földi töklevél, hasított formájú asztali szőlőlevél, szárral és kacscsal; tavaszkor különböző fajú virágok: hóvirág, gólyahír, tavaszi sármány, téli zöld, fehér narczisz, tulipán, kigyóhagyma, pipőke, jáz­min, fehér liliom stb. képezik a stilizálás alkalmas tárgyát. íme! hogy foly össze két iránynak, a természet ismeretének s a művészi képzésnek taní­tása egy mederbe! Hogyan jön segítségére a természet ismerete a rajz­tanításnak s hogyan önt lelket és művészi felfogást a rajzolás a természeti tanulmányokba! így emelkedik aztán a tanítás fokonként magasabb és magasabb színvonalra. Csakhogy a gymnasiumban a szabadkézi rajztanítás nagyon szűk korlátok között mozog. Az 1899. é. 32818. sz. m. r. kiadott új tanterv az I. és II. o. szabadkézi rajzolásáról hallgat; a tárgyalt idomokból alakított síkdiszít­mények rajzolását körzővel és vonalzóval Írja elő. A III. és IV. o.-ban már megengedi a síkdiszítmények rajzolását egyszerű színezéssel fali és kézi lapminták után. S ezzel véget ér a rajzképzés azon tanulóknál, kik az ó-klasszikai nyelvek tanulására szánták magukat. Mindössze mint rend­kívüli tantárgy jöhet csak figyelembe a régi tanterv értelmében a Hl-ik osztálytól fölfelé. Az új tanterv a görögpótlót hallgatók számára V Vlll-ban a rajz­tanulást a művészeti oktatás szolgálatába rendeli, melynek czélja a szépérzék és műízlés fölkeltése és gyarapítása a különböző történelmi korok jellegzetes műalkotásainak bemutatása és ismertetése által. A füzet többi czikke nem foglalkozik didaktikai kérdésekkel, hanem érdekes és tanulságos olvasmányt nyújt a tanuló ifjúságnak. Csak az volna kívánatos, hogy ne érintsenek ezek a fejtegetések oly problémákat, melyeknek elbírálása az ifjúság ismeretkörét túlhaladja, érzületét sérti, gondolkodását megzavarja; ilyen a lélektani jelenségeknek materialisztikus alapelvekre való visszavitele »A tehetség és a lángész élettana® czímű közleményben.

Next

/
Thumbnails
Contents