Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1899

— 16 — dozó nap bíboráig. Ennek hatalmát a dalmelletti kísérethez hasonlítja Taine hol a színezés képviseli a dalt, az alakok pedig a kíséretet. Legyünk továbbá figyelemmel az alakok elrendezésére, a főalakok kiemelkedésére és a festmény tartalmára vagyis jobban mondva tárgyára. »A régebbi aesthetikai iskoláknak az az elve, hogy valamely, a cselekvény központjában álló egyén uralkodjék az egész képen, magában rejti azt a nem kis feladatot, hogy a művész ennek az alaknak kidomborítására minden tehetségét felhasználja. Ezt egyik művész az alaknak a festmény közepére való helyezésével, másik a mellék alakok és környezet elhanyagolásával vagy, mint Rubens és Rembrandt, a feltűnő világítással érte el. (Vajda) Mindenesetre vizsgálnunk kell a képen, hogy kiemelkedik-e a főalak s a mellékalakok vagy a környezet nem szorítják-e vissza a cselekmény központját felesi ges alakokkal vagy aprólékosságokkal. Itt érvényesül, az a kívánságunk, hogy a kiválóan jellemzőt válaszsza ki a művész s ne adja a nyers valót, hanem csak a lényegest. Furcsa tájkép volna az, melyen egy csepp égboltozatot sem látunk; mert a művész a legapróbb zugot is fa vagy egyéb tájképi részlettel töltötte ki. Ki egy kicsit is foglalkozott a műtörténettel, be fogja látni, mekkora művészi hatást tesz a festmény, ha alakjai szép elrendezésben s levegővel körülvéve látszanak. A disputa s az athéni iskola és Raffael hires stanzái gyönyörű példák erre. A kép tárgya alárendelt jelentőségű az eddig felhozott követelmények mellett. Hisz Murillo a szeplőtelen fogantatást 40-s?.er, Raffael a szt. családot 33-szor festette meg. Fő az eszmei tartalom s a művész felfogása »Készítessük arczképünket három egyenlően tehetséges müvészszel, mindegyikkép hasonlít majd reánk a nélkül, hogy egymásra valami nagyon hasonlítanának. « Ideális szemekkel kell pl. Murillo vagy Raffael madonnáiban a tartalmat keresni; mert különben Murillo képeiben csak végtelen szép anda-. luziai fiat; 1 anyát s Raffaeleiben a legszebb római nőket találjuk. Az anyai szeretet s szűzies tisztaság felfedezése és műélvezetéhez keresztény érzés kell A tökéletes műélvezethez végre szükséges megismerkednünk és megbarátkoznunk ama művészek ösztöneivel, szokásaival, érzéseivel vagy lelkületével is, a kiknek müveit elemezni és élvezni akarjuk. Ismernünk kell hát a működésüket megindító és vezérlő körülményeket. Helyezkedjünk az illető művész álláspontjára, ha helyesen akarjuk megérteni és igazán élvezni müvészetöket. A ki ezt nem képes megtenni, az nem értheti meg pl. a tájképfestésben divó eljárásokat sem. A legrégebb olaszos tájképeken ugyanis teljes verőfényben ragyogó, eszményi tájakat látunk, ilyenek Claude Lorrain és Wilson tájai is; nálunk Telepy és Bródszky többnyire igy festik képeiket. A norwichi iskola modorában festett tájképek a való természet