Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1899
— 118 zetének, hogy benne az örökimádás érzelmével áldozzon Istennek azért a nemes jó lélekért, ki megváltotta nemzetünket a végtelen szenvedésektől, ki visszaszerezte hazánknak azt az alkotmányt, melyet az az evangéliummal együtt fogadott el; vagy midőn azt látjuk, hogy képíróink legnagyobbja halhatatlan alkotásaihoz a tárgyat és inspiratiót a Megváltó történetéből veszi, mert lelki küzdelmeinek, -— de nemcsak a magáéinak, hanem az egész emberiség lelki szenvedéseinek eszményített képét ott találta fel a Megváltó életében, mely képek tengeren túl, egy más világrészben őrzik a kiszenvedett genius hatalmát és nagyságát: vájjon ez emlékek nem hirdetik-e a világnak, nem hirdetik-e különösen nekünk, magyarok-nak, az evangelium diadalát a művészetben ? Vagy elkísérjem önöket, m. t. Közönség, kedves Ifjak! az országba, mely a középkor kezdete óta az alpok és tenger által elválasztott népek örökös vágyódásának tárgya volt? Elkísérjem oda, hol a »kövek is ékesebben szólanak, mint nálunk az emberek ?« — Megtekintsük a büszke Velencze márvány palotáit, melyek a hajdani köztársaság nagysága, hatalma, gazdagságáról beszélnek; de melyeknek koczkakövei ma szétváladoznak, márvány falait feketezöld moha lepi el, az erkélyek széléből pedig és néhol még az ablakok párkányaiból is (mint egy utazó mondja) fü nő, mintha hirdetni akarná azt a nagy igazságot: minden hatalom, nagyság és gazdagság mulandó a földön. Vagy talán elmenjünk a Sz. Márk terére, a hova lépve, mint ugyanazon író mondja, nem érezünk többé semmit a pusztulás fájdalmából, hanem igen is érezzük azt, hogy a szép eszméje hallhatatlan! . . . Talán a bella Firenze jobban szivünkhöz szól, hol az Uffizi-palotának bájos porticusai a Mediciek müpárolásáról susognak s az Arno habjai Dante bánatos könyeiröl fecsegnek?... Hagyjuk ezt! Menjünk az örök városba. Lépjünk a Roma santa falai közé. Most üli újjászületésének 19 száz éves fordúlóját. Föltárul Péter kapuja. Megnyílnak a Vatikán termei. Mindenki gyönyörködik Ráfael művészetében. Mindenki csodálja Michel Angelo alkotásait. Lelkünk ott időzik a Sixtina örökbecsű frescóin. De hirtelen moraj támad. Tekintetünk a bejárat