Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

— 100 — felszabadítását. Bár az első benyomás alatt azt felelték neki, hogy eszelösködik, a nagy szó kimondatott, nem lehetett kiirtani. A 30—40-es évek nagy arányú küzdelmeinek vagyunk a szemlélői, k. ifjak! Vörösmarty, Kisfaludy Károly, Fáy, a magyar nyelv és nemzetiség kiváló harczosai; s hogy ne említsem a többi feledhetetlen emlékű férfiak nevét, kik 1832-től magyar nemzetiségünk törhetetlen bajnokai voltak, Kölcseyről emlékezem csak, a magyar nemzeti eszme ez ideális bajnokáról, i lelke egész melegével karolja fel hazája ügyét. Isten újja a népek, népünk történetében! Üstökösök tűntek fel a magyar nemzet egén, kedves ifjak! Világot kápráztató fényt, de tartósan árasztottak szerteszét. Ott ragyog a magyar nemzet egén Széchenyi István gróf, a lankadatlan tevékenységnek, a nemzeti ügyért való buzgólkodásnak tüneményszerű férfia! Társadalmi és politikai átalakulásunk leghatalmasabb harczosainak legkimagaslóbb alakja 0. Országgyűlés és társadalmi élet tele izgatásaival. Nem néz se jobbra, se balra ; csak egy czél lebeg szeme előtt, melyért életét, utolsó csepp vérét is szívesen áldozza; a Te boldogságodért édes magyar Nemzetem ! Széchenyi mellett a ragyogó szónoklatnak páratlan mester-müvész® tűnik fel: Kossuth Lajos. A fokozatosan fejleszteni szándékozó Széchenyi kezéből kiragadja a zászlót és vezeti, ragadja magával nemzetét ellenálhatatlanúl. Rajta csüng minden szem, minden ajak. Bámulatos e két óriásnak gigászi harca. Mindkettő egykép csak hazájáért lelkesedik. Széchenyi félti a megpróbáltatásoktól, Kossuth általok akarja a világgal el- és megismertetni. Ily csodálatos alakokat csak ezredévek szülhetnek népek váltságára! Eötvös József br. és társai a bámulatos tudomány óriási készletével vitatják a felelős kormányrendszer és népképviseleti parlament szükségességét: követelik a jogok és terhek arányos megosztását, szabadságot, egyenlőséget. Kossuth népszerűsége egyre emelkedik, Széchenyié áldozóban, ki kétségbe esve tekint a rohamos fejlemények elé; látnoki szemekkel pillant be a borzasztó jövőbe, mely a reményteljes küzdelmekre pusztúlással adóz ! A idő nagy elhatározó, kedves ifjak! Sürgős volt a munka is. A márcziusi franczia események 48-ban kéttévágták a gordiusi csomót. Kossuth Lajos indítványára a magyar nemzet felkelt, mint egy ember, és miután annyi küzdelmek közt epedeztek, megvalósúlt: Szabadság, egyenlőség, magyar nemzetiség! Szabadok lettünk, szabad lett a nemzetünk, kedves ifjak! Századokon át uralkodó nemesi féllel a századokon keresztül nehéz sorban élő fél, a jobbágy nép, nem kel gyűlöletes bosszú-harcra: felejti a múltak szenvedéseit s a mi jótéteményt régi ura nyújt neki, érte a szabad nemzet ifjú erejét