Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

- 73 ­könyv: Körösi Albin: >Földrajz I. r.« és Lange-Cherven: »Atlasz.*— Tanár: Chinorányi Ede. Mennyiségtan. Hetenkint 3 óra. Tananyag: A tizedes számrendszer. Számmüveletek egész számokkal. Méterrendszer. A tizedes törtek. A közön­séges törtek, ezek szorzása és osztása. Havonkint két iskolai dolgozat. Összesen 16. — Tankönyv: Suppán V.: »Számtan.« — Tanár : Nagy Vazul. Rajzoló geometria. Hetenkint 3 óra. Tananyag: A szükséges rajz­eszközök ismertetése és használata. A planimetria elemeinek: pont, vonal, czög ismertetése. A síkidomok: háromszögek, négyszögek, sokszögek egyen­kinti és összefoglaló magyarázata. Területszámítás. Ellipsis, csigavonal és tojásvonal szerkesztése. Centrikus és axialis symmetria. Hasonlóság és össze­illöség. Rajzgyakorlatok: négyzetes és háromszöges hálóba rajzolt egyszerűbb geometriai síkdíszítmények és a megismert planimetriai idomoknak ábrázo­lása. — Tankönyv: dr. Gerevich Emil: »Rajzoló geometria I.« — Tanár; Philipp István. Szépírás. Hetenkint 1 óra. Tananyag: Folyó magyar írás, kis és nagy betűk. — Tanár: Philipp István. Tornázás. Hetenkint 2 óra. a) Rendgyakorlatok: sorakozás, igazodás, fedezés, fővetés, nyolczad- negyed- és félfordúlatok; arcz-, oldal- és rézsútos sorok képzése; féltávolság-vételek jobbra és balra; zárkózások jobbra és balra; sornyitás számlálás szerint; ellenvonúlás egy irányban, továbbá jobbra és balra négyes oszlopig, b) Szabad gyakorlatok: egyszerű gyakorlatok 2-ős és 4-es ütemben, c) Tornajátékok. d) Gyakorlatok szerekkel és szereken, e) Kirándulások. — Tanár: Weisenfeld János. MÁSODIK OSZTÁLY. Osztályfőnök: dr. Vcrss Bertalan. Vallástan: Hetenkint 2 óra. Tananyag. Az ószövetségi szent törté­netek. Az első osztályú katekizmus ismétlése. — Tankönyvek: Egri közép katekizmus. Schuster—Roder: »Bibliai történetek. I.« — Tanár: dr. Láng Incze. Magyar nyelv. Hetenkint 5 óra. — Tananyag. Iskolai olvasmányok: népmesék és mondák, tanító mesék és példázatok, magyar közmondások és szólásmódok, történeti mondák és elbeszélések a görög államalakúlás és szabadságharcz- s a magyar mondavilág- és Árpádok idejéből, a magyar föld és népére vonatkozó darabok. Tartalmi s tárgyi magyarázaton, nyelv­tani elemzésen, szó- és Írásbeli összefoglaláson kívül a hungarizmusok ki­jelelése, a magyar nyelvkincs bővítése, elemi stilsajátságok (szinonimák, ellentétek, szemléltető, élénkítő, s népies kifejezések) feltüntetése. Házi

Next

/
Thumbnails
Contents