Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

tanács, közvélemény. Ez a nyilt kérdés ép provokálja a vele való foglalkozást. S mikor a reform majd meglesz, még akkor következik a felülbírálás munkája, miként az épületnek is előbb tervét dolgozzák ki, aztán terv szerint megalkotják, végre pedig bírálatot mondanak róla. Ez általánosabb természetű okon kivül azonban még számos olyan van, melynek czimén szót kérhet a szakember, hogy a szakmája körébe vágó kérdésekről elmondhassa nézeteit. Ilyenek a még egészen friss kormányrendeletek, a középiskolai müvészettanítás, az iskolai munkaszünet s evvel kapcsolatos intenzív oktatás érdekében, melyek felvett tárgyamnak nem csak perifériáját érintik, de erősen belevágnak annak területébe. A művészeti érzék felkeltése, ápolása, egyes alapfogalmak elsajátítása, némi rendszerbe foglalás, valamelyes művészeti képesség megismertetése, fejlesztése : mind oly feladatok, melyek megoldását részben a történeti oktatástól várja a kormányzat intencziója. A túlterhelés kérdését, a munkaszünet ügyét semmi sem hozhatja úgy rendbe, mint a tág terii történelem birodalmának okosan megkönnyítő áttekintése. Mert mindenki, a ki valaha vizsgálatot állt ki a történelemből, és jelesen érettségit, a hol leginkább kínálkozik alkalom a különböző tárgyak összehasonlítására: jól tudja, hogy rendszerint az a temérdek név, évszám, adat, szövedék foglalja le az előkészület nagyobb részét, melynek neve a történelem. Ezt a tanítást tehát, ha értékben súlyosabbá, eszközökben pedig könnyebbé tudjuk tenni, nagyban elősegítjük a túlterhelés csökkentése s vele összefüggő munkaszünet ügyét. Vezette szerzőt ez elmefuttatás elkészítésében még az a körülmény is, hogy az érettségi vizsgálatokról kiadott jelentések évről évre felpanaszolják a történettanítás terén mutatkozó meddőséget. A feleletek inkább száraz reprodukcziók, az értelmi belátást nélkülözök, szükséges egybekapcsolásokat, összehasonlításokat elhanyagolok, a lényegben ingadozók, az előbbi évek tanulmányaiban tájékozatlanságra vallók. Ez az alábbiakban tüzetesebben megvizsgálandó tény is akárkit indíthat arra, hogy keresse a baj minőségét, terjedelmét, okát, valamint az orvoslás eszközeit. Talán nem lehet kifogásolni, hogy hasonló irányú dolgozat iskolai értesítőben lát napvilágot. Ez uton legkönnyebben eljut a szakemberekhez, kiket első sorban érdekelhet ily tárgy fejtegetése. A tanulók is, kik a kezökbe kapott értesítőt át- meg átforgatják, elvonhatják az őket illető okulásokat. S feltehető, hogy az iskolai tudósításokat lapozó szülőközönség csak kedvvel fogadja, ha gyermekeinek mennél sikeresebb oktatására irányuló igyekezetet vesz észre a nevelő oktatásban. A kidolgozásban értekező iparkodott felhasználni az ide vágó irodalmat, főleg a Baumeister-féle nevelés- és oktatástani nagy munkát s a közoktatási tanács 1898. május 25—27-ig tartott összes ülésének naplóját; de azért korántsem mond le az önálló felfogás jogáról, mert a megfelelő irodalmat nem azért kereste fel, hogy annak puszta visszhangja legyen,