Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

— 38 — beszédnek, értelemre, kedélyre egyaránt jó hatást tesz, a tartalmat tisztábban, vonzóbb képben állítja lelki szemeink elé. A nyelvünktől annyira idegen szenvedő igeragozásban, a latin idővonzat kaptájára húzott kifejezésekben, germanizmusokban, inár eléggé kimutatott s az ujabb közhasználatból kizárt neologizmusokban, idegenszerűségekben is bővelkednek. E megjegyzésünket különben mellékesen a többi tárgyak könyveire is kiterjesztjük. Nem helyeselhetjük még az előadás külső alakját sem. Ertjük pedig ez alatt az előadás egyes részeinek, azok elemeinek feltüntetését. Semminek sem találjuk elveken meghatározott helyét. Némely könyv egy végtiben, kellő nyugvópont nélkül mondja el a czimbe felvett kérdés kifejtését. A helyett hogy uj bekezdésekkel a tartalom belső tagolását is jeleznék, fárasztják az olvasót, a tanulót az egysorjában folyó előadással. A személy-, helyneveket, a fejezet velejét, lelkét tartalmazó szót nem igen iparkodnak a külső és belső észrevevés megkönnyítése czéljából alkalmasan feltüntetni. Az évszámoknak sincs biztos helyök, hol a fejezet élén, hol végén jelennek meg; most zárójelben, most azon kivül, vagy a lapszélen vannak; majd igen sok van összehaln.ózva, majd oly kevés, hogy keressük, micsoda korról is van szó. Pedig ha mindez rendjén volna, nagyban elősegítené az anyag elsajátítását, az elmosódott ismeretek felújítását, a logikai gondolkodás kifejlődését, a mi viszont megkönnyíti mindennemű ismeretegész rendszeres áttekintését. A tankönyvön kivül támogathatják s kellene támogatniok az iskolai tanítást pedagógiai s didaktikai elvek szerint készült olvasmányoknak, történeti könyveknek. A magyar nép és ifjúság számára írt s a Franklintársulat kiadásában megjelent világtörténeti élet- és korrajzokat s magyar történeti ismertetéseket mi ilyeneknek nem tartjuk. Egyrészt terjedelmesebbek, mint hogy a tanuló egyéb elfoglaltsága mellett kellőkép kiaknázhatná őket, másrészt drágák. A tanuló kötetenkint nem adhat értök 40 krajczárt. Külföldön ilyen könyveket 10 krajczárért lehet kapni s kívánatos volna, ha a tanuló még olcsóbban hozzájok juthatna, hogy megszerezhesse magának s ne legyen tisztán az intézeti könyvtárra utalva. Hogy mi milyen segédkönyveket óhajtanánk, alább meg fogjuk említeni. Könyveken kivül más eszközök is elősegíthetik a történeti okulást. Ilyenek a szemléltető tárgyak, térképek, rajzok, történeti emlékek, műtárgyak, grafikus feltüntetések s minden néven nevezett illusztrácziók. Nagyon merész volna azt állítani, hogy ily eszközökkel az iskolák még nincsenek kellőkép felszerelve. Erről illetékesen csak az szólhatna, kinek módjában áll az összes intézetek felszerelését szemügyre venni. Azért mi itt csakis egyes tapasztalatokból, s az ismert készletből kiindulva mondhatjuk, hogy e téren az iskolának még sok a teendője. Térkép talán mindenütt van, de a hazai produkczió csak ujabban kezd utat törni iskoláinkba. Sajnos, még nem haladt annyira előre,