Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

— 30 — tendőre és az V. és VI. osztályban folytatják 1789-től a világtörténetet, ismét a nemzeti történettel kapcsolatban. Svédországban is együtt tanítják a világtörténetet és a nemzeti történetet, illetőleg a negyedik osztályig csak a nemzeti történetet és a negyedik osztályon felül, a felső négy osztályban kapcsolatosan a világtörténelmet és a nemzeti történetet. Norvégiában a történettanításnak igen sajátságos berendezése van; ott olyan értelemben mint nálunk, világtörténetet nem is tanítanak; tanítanak ókori történetet Skandinávia történetét és Skandinávia története mellett egy váltakozva kiválasztott elsőrangú államnak a történetét. Dániában hasonlóképen van berendezve a történettanítás*..*) Vonjuk le a következtetéseket! Az előttünk fekvő tantervekből mi a következő eredményeket olvassuk ki: 1. A különböző államok középiskolai történettanítása többnyire korán felveszi tárgyunkat az oktatás keretébe. 2. Általán kétszer vezeti át a növendéket az emberiség történetének valamennyi korszakán, először az alsó osztályok-, azután a felsőbb évfolyamokban. 3. Az egész tanításon át uralkodik a nemzeti elemek kellő kidomborítása. 4. Az egyes korszakok ismétlésére a külföldi tanítás nagyobb gondot fordít, mint a mi tantervünk. 5. A reál és gimnáziumi oktatás közt csak mennyiségi, nem elvi eltérés vehető észre. 6. Egyes államokban több, másokban kevesebb heti óraszámmal szerepel a történelem úgy, hogy a mienk középértéknek felel meg. 7. Az egyes tanczélok az anyagra nézve túlzó követelésekkel nem lépnek fel. Mindezekből kiindulva mi a következőkben szabjuk meg a középiskolai történettanítás anyagát. Először is a tanítást mind a nyolcz osztályra kiterjeszteni kívánjuk. A középiskola első osztálya folytassa a tanítást ott, hol az elemi elhagyta. Az első két osztályban ne szüneteljen a történeti érzék felkeltése, erősítésének munkája, ne szüneteljen a történeti anyag elsajátítására szükséges specziális emlékezet tevékenysége, ne heverjen parlagon aértelem, Ítélőképesség funkcziója a kezdő fokon sem. A mi történettanításunk ugyan az első két osztályban a magyar és latin olvasmányok nyújtotta anyagra támaszkodik. De tényleg csalódik számításában. Azok az olvasmányok sokkal hézagosabbak, -elágozóbbak, hogysem rendszeres ismeretanyag alapjául szolgálhatnának. Nem is részesülnek s nem részesülhetnek oly kezelésben, mely a történeti *) Orsz. Közokt. Tan. Naplója, 77. 1.