Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

- 18 — fejtegetésekbe bocsátkozzék, vagy lajstromos felsorolásra szálljon alá. Ezeket, főleg az elsőt végezzék el más, homogén szakok, a rajz-, az írásművészet elméleti studiumai. A történetnek ily mérvű megterhelése lerontaná az anyagbeosztás proporczióját. De a többi szakokba is csak terv szerint megszabott módon lehet beilleszteni. Mert különben az a félszegség állhatna elő, hogy a különböző szakok, különböző szempontok, források és elvek szerint fogva fel a kérdést, csak zavart kelthetnének világos ismeretek helyett. A művészeti anyag elosztása néhány tantárgy közt közös alapon történjék, hogy a különböző órákon hallott közlések se ismétlések, se egymást zavaró ismerettöredékek, hanem központ körül sorakozó, egymást kiegészítő és felvilágosító adatok legyenek. Ez a munka vegye kezdetét alant, hogy a tüzetes történettanítást megelőzze és nyomon kisérje, mert különben vagy érthetetlen lesz a műremekek s izlésfejlődések feltüntetése, vagy a történelem mégis kénytelen lesz szakszerű fejtegetésekbe bocsátkozni, mi anyagának s czéljának körén kivül esik, főkép ha tekintetbe vesszük az egyéb anyaghalmazt s az idő kimért voltát. Nekünk tetszik az az elmefuttatás, melyet a Magyar Paedagogia közölt Meller Simon tollából. Főbb gondolatai ím ezek. A művészetnek a maga egészében való ismerete és értése a mai köztudat szerint az általános műveltséghez tartozik. A tanítás eredménytelenségétől nem kell tartani, hisz a többi tárgy sem arat mindig fényes sikert. A nuditások nem valók az ifjú elé, a mint hogy a művészet ideálja soha sem volt a nudum, de ezek kerülhetők is. A művészeti oktatás gerincze az építészet, melyet a román stíltói kezdve magyar emlékeken is végig lehet szemléltetni. Művészi érzék nevelésére természetesen alkalmasabb az otthon, de magát az érzéket, kedvet már az iskolában kell felkelteni. Hazánknak e téren nagy mulasztásai vannak. Fogyasztó közönséget nim pusztán a vevőkben s nem különösen ebben, hanem méltánylókban kell keresni. A középiskola feladata bizonyos ismeretek s képesség közlése. Nem csak a képzőművészeteket kell felvenni, a zenéről sem szabad megfeledkezni. A képzőművészetek: építészet mint középpont, képírás, szobrászat mellé a művészi ipart is fel kell venni. A tanításnak csak néhány konkrét, de határozott felvilágosítást kell adnia; a formákat könnyen lehet tárgyalni; némely elem közvetlenül is hat, mint a tömeg és belső tér. Legnehezebb a képírás megértetése, mely sok ismeretet feltételez. Czikkírő nem gondolja, hogy a rendes tantárgyak sorába fel lehetne venni s ép azért huzamosabb velefoglalkozást kíván. A tanítás súlypontja a rajzra esnék, melynek a kézügyességet és pontos látást kell kifejlesztenie. E mellett részt vehetne a munkában az I —II. osztályi földrajz, III—-VII. történet, a VlII-ikban pedig rendkívüli órákon lehetne a művészetek anyagát csoportosítani és összefoglalni. Hozzájárulhatnának egyéb tárgyak is, mint az irodalmi tanítás és műfajok elmélete.*) *) Magyar Paedagogia, VIII. 3. sz., 130—150. 1.