Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

— 100 — ság, egyenlőség, magyar nemzetiség ismét a mi édes birtokunk! Itt a pályatér, k. ifjak! itt kell a jogért, igazságért, szabadságért küzdenünk! * * * Isten segíts, szabadság Istene! add, hogy megértsük e nagy szózatot! A szabadság hadd legyen nem egyesek, de közös birtokunk! Isten segíts! népeknek Istene! tartsd meg e sokat szenvedett nemzetet és adj erőt neki a jóra, szépre és nemesre! Királyoknak hatalmas Istene, álld meg az alkotmányos magyar királyt, Ferencz József apostoli királyunkat! Alapítólevél. Mi, Lauschmann József és neje Feld Jozefa, — továbbá Lauschmann Lujza, férjezett Csitári G. Emiiné, dr. Lauschmann Gyula, Lauschmann Mariska, férjezett Takácsi Nagy Józsefné és Lauschmann Jenő, mint 1899. évi márczius 15-én kora ifjúságában elhalt dr. Lauschmann József köz- és váltó-ügyvéd, szentszéki-, és városi tb. ügyész szülői, illetve testvérei, feledhetlen fiunk és fivérünk áldott emlékét megörökítendők és azt az önfeláldozó fiúi és testvéri szeretet, a nemes törekvés, és kitartó szorgalom példányképe gyanánt óhajtván azon tanintézet ifjúsága előtt feltüntetni, melyben korán elhunyt fiunk és testvérünk egykoron tanulmányait végezte — egyetemlegesen és közakarattal visszavonhatlanúl 200 frt, azaz kettőszáz forintból álló alapítványt teszünk a székesfehérvári zircz-czisterczi rendű főgymnasium igazgatóságánál, a mely alapítvány czélja és kamatainak hovafordítása iránt az alább következő pontokban kívánunk intézkedni. 1. A 200 frt összegből álló és a székesfehérvári városi takarékpénztár 532/39. számú betéti könyvében elhelyezett alapítvány örök időkre és felosztatlanul »Dr. Lauschmann József emlékezete* czimen kezelendő, és a főgymnasium mindenkori igazgatójának felügyelete alatt a főgymnasiumi önképzőkör tulajdonát képezi. 2. Az alapítvány kamataiból minden év márczius 15-én, mint boldog emlékű fiunk és testvérünk halálozási napján, de egyúttal szabadságunk nemzeti ünnepén, melyet a főgymnasium ifjúsága minden évben meg szokott ülni, — a magyar történelem vagy a magyar irodalom körébe vágó jutalomkönyv vásároltassák, és az említett ünnepélyen az önképzőkörben kiváló működést kifejtett VII. vagy VIII. osztályú egy, esetleg két tanuló közt osztandó ki. — A kiosztás alkalmával megemlítendő az önképzőkör egykori buzgó tagjának, fiatalon elhalt fiunknak és testvérünknek önzetlen kötelességtudása, hazafias érzülete és tiszta jelleme.