Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1897

49 alul maradt ugyan, mert csak 1100 gramm volt; de a Broca-féle beszéd­tekervény igen ki volt nála fejlődve* A koponyatan nem nyújt biztos mértéket az ember szellemi képes­ségéről, az agy rejtélyei pedig kifürkészhetetlenek. Igy más alkalmas módot kellett keresni, melylyel a szellemi munka­erő nagyságát meg lehet határozni. De ha a mult tapasztalatain indulva, bajos olyan mértéket találni, mely az erkölcsi és értelmi erőt úgy mutassa, mint a thermometer a hőfokot, annyit mégis tehetünk, hogy különböző emberek munkaképességét egybehasonlitva megállapíthatjuk, hogy egyik em­ber ugyanazon feladatot hosszabb, másik rövidebb idő alatt, —• egyik jobban, másik kevésbbé jól végezte el. A feladat megoldásában tanúsított könnyűség és szabatosság az értelmi erőnek oly kritériumai, melyek úgy a társadalmi, mint az állami élet munkaköreinek betöltésénél irányadóúl szerepelnek. E kritériumokat előleges vizsgálatokon állapítják meg. E vizsgálatok a mű­veltség elöhaladásával terjednek s a szerzett szakismeretek bizonyitékáúl szolgálnak. A legkülönfélébb munkakörben, a gyermekkortól föl egészen a férfi-kor teljéig, vizsgálatokkal állapítják meg: birnak-e az egyének olyan képességekkel és munkaerővel, melyek a reájuk bízott feladatok megoldá­sára alkalmasak? Csak hogy ez az eljárásmód nem ritkán tévedésre vezet. Tapasztalás igazolja, hogy igen gyakran nem azok a legderekabb munkások kik a vizsgálatokon legfényesebben tündököltek. A vizsgálat tanúságot tesz a szerzett ismeretekről, de nem biztosit az egyén jövő munkaképességéről. A gyakorlat más, mint az elmélet. S még ha megszerzi is magának valaki a gyakorlati jártasságot, még mindig sok megfejtetlen probléma marad az egyén életében, melyek a reája bizott munka sikerét befolyásolják ; ilyenek: a jellem megbízhatósága, az állhatatosság és kitartás, a külső körülmények módosító befolyása stb. Nem is lehet csodálni, ha a vizsgálatok ellen úgy a laikus, mint a tanügyi férfiak sokszor panaszt emelnek. Az általános szel­lemi érettség becslésére a vizsgálatnál mindenesetre biztosabb az az eljárás, mely nevelés közben kitartó és sok oldalú figyelemmel kiséri az ifjút. De a vizsgálat azért még sem nélkülözhető; mert a tudás, a szerzett ismeret az egyén alkalmazhatóságának, minden egyes munkakörben, elengedhetetlen föltétele. Jólehet a szellemi képesség mértékének megállapítása majd nem a lehetetlenséggel határos: még is megvan már ma is a lehetőség, hogy egé­szen szerény korlátok között könnyen biztos s oly mérvű felvilágosítást szerezhetünk az egyes ember munkabírásáról, a milyet a hosszabb ideig tartó személyes ismeretség sem képes nyújtani. Ez a mód az egyén szellemi munka-erejének mérése a legegyszerűbb szellemi tevékenységnél. Ilyen egy­szerű mód a gyermekeknél a betűknek megszámlálása, olvasás, számoknak * Thanhoffer Lajos Anatómia. 4

Next

/
Thumbnails
Contents