Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1896

XXV beiratkozott a budapesti kir. József-műegyetemre, melyet három éven át látogatott s leczkekönyveinek tanúsága szerint magát »igen szorgalmas« hallgatónak bizonyította. 1875-ben mint egyévi önkéntes szolgált a 69-ik számú, Jellasics ezredben s részint családi körülményeinél, részint azon oknál fogva, hogy a helybeli főgimnáziumban a volt rajztanár, Aujezdszky Adolfnak a reáltanodához való távozása folytán alkalmazást nyert, műegyetemi tanulmányait abbanhagyta. Mint önkéntes kezdett tanítani ez intézetben s egyúttal tanári vizsgálatra készült a mennyiségtani és fizikai szakcsoportból s az írásbeli vizsgálatot le is tette. Szóbeli vizsgálata elmaradt, mivel tanári elfoglaltsága s katonai kötelezettsége öt előkészületében évrőlévre hátráltatta. Az 1883-iki 30-ik törvényezikk életbeléptetése előtt nyolez évet szolgálván, az intézetet fentartó rend öt rendes tanárnak ismerte el, minőnek 1875—76-ik évben történt kinevezése óta is tekintette. Erről 1895. febr. 25-én Vajda Ödön, zirczi apát, neki szabályszerű bizonyítványt állított ki. 1876. nov. 1-én tartalékos hadnagygyá lett. 1878 augusztusában az utolsó különítményekkel, azaz a tartalékcsapatokkal Boszniába ment, hol mint elszállásoló tiszt működött Dölnja-Tuzlában. A hadjárat nélkülözéseit, veszélyeit kiállva ugyanazon év novemberében tért vissza megrongált egészséggel. Távolléte alatt Aujezdszky Adolf helyettesítő tanári székében. 1882. nov. 1-én föhadnagygyá lépett elő. A görög nyelv s helyette választható tantárgyak tanítását szabályozó miniszteri rendelet értelmében 1892 és 1893 nyarán a budapesti országos rajztanárképzö intézetben hallgatta a geometriai póttanfolyam előadásait. Utóbbi években a tankerületi főigazgatóság irodájában is dolgozott s magát szolgálatra kész, ügyes és buzgó tisztviselőnek mutatta. Evek hosszú során a törvényszéki tárgyalásoknál, mint írásszakértő is működött s ebbeli hivatásának lelkiismeretes pontossággal megfelelt. Eletének, működésének javarésze a tanári pályán eltöltött huszoneg/ évre esik. Huszonegy év! rövid idő annak, ki jólétben, önmagának, — hosszú, ki a közügyek javára, sokaknak élt, akadályokkal küzdött, türt, szenvedett és aggott. Kétszeresen hosszú és hálátlan szerep hazánkban az, melyet a sors tanárembernek juttat.