Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1896

XXIV Ez tehát az emberi élet? Születünk, küzdünk, szenvedünk, aztán, mint derült égből ledördülö villám, megharsan mögöttünk a vész kürtje: elég, itt a véghatár. Lenni és meghalni: ez az emberi élet változhatatlan törvénye. S a ki semmiből megalkotta az anyagot és beléje lelket öntött, nem kérdezte meg alkotmánya vágyait, ér­zelmeit: kell-e neki a világ küzdelme, élve? Mondta: hogy legyen és meglett. S a rombolás hatalma eljön értünk későn, korán. Es eljön kivétel nélkül, biztosan. Miként a vihar ekéje felszántja a százados erdőt s nem kíméli meg a rét hímes virágait: úgy a könyörtelen halál nem válogat ifjúban, öregben, jóban, rosszban. Elragadja az árvák atyját, letarolja a szülök reményeit, a szűkölködő kezéből ki­veszi a támasztékot, eltépi a barátság, szeretet s mindannak lánczait, mi szívet szívvel egybefon. De hiába tapsolsz rettenetes halál! Csak a porhüvelyt rontod el, melyet a végnap harsonája új, leronthatatlan formába gyúr vissza ismét. Ez hitünk, ez minden idők, minden népek közvallása. A szel­lem felett, a jók érdemén virrasztó kegyeletes emlékezet felett pedig nincs hatalmad. Ez az elmúlás keserű érzetén áttörő vígaszunk, ez a gyászban hervadó szív balzsama, ez az élet, a történelem, érzékeink tanubizonyság-tétele. Evvel a vígaszszal emlékszünk viszsza Istenben boldogult kartársunkra, Müller József rajztanárra, kit a közjó kárára, övéinek szívszakasztó keservére, minden jóknak mély fájdalmára veszített el tanintézetünk. Hasznos munkálkodásban eltelt életének főbb mozzanatait a következő adatok jelzik. Született Veszprém vármegyei Zirczen 1852. okt. 11-én. Atyja Müller József ottani kereskedő volt, anyja Lisztner Anna. Anyúl édes testvére Villányi (Vanicsek) Béla Szaniszló, a szt, Benedek-rend bakonybéli apátja, ki Lisztner Annának Vanicsek Vincze tanítóval kötött első házasságából született. Első elemi iskolá­ját Zirczen, a többit Székesfehérvártt végezte, hová Müller szülei 1860-ban költöztek be. Ugyanitt járta középiskoláit is a cziszterczi rendi kath. főgimnáziumban és pedig tehetséggel párosúlt szorgalom­mal, mert az 1872-ben kiállt érettségi vizsgálat bizottsága öt kitünö­leg (eximio modo) érettnek nyilvánította. Ugyanez évi okt. 21-én

Next

/
Thumbnails
Contents