Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1895

— 46 — sokáig. A hetvenes évek vége felé ujabb paedagogiai mozgalmak indultak meg, melyek az egységes gimnáziumot hangoztatták, vagyis a tagozás (alsó és felső gimnázium) ellen nyilatkoztak s a középiskolai oktatást lélektani alapokra akarták fektetni. Igy jött létre 1879-ben a legújabb gimnáziumi tanterv, mely az 1883-ik évi XXX. törvényczikkel módosítva, jelenleg is él ginr 11 ázi u n í ain k ban. Fő jellemvonása e tantervnek, hogy a tanitás középpontjává a magyar nyelvet teszi s módszeres utasításokat ad a tanárok számára. Az alap ugyan már meg van vetve, de a munka még nem szűnt meg. Egyik eszme a másik után merül fel s alkalmaztatik középiskoláinkban. Igy például a görög nyelv lielyettesitése a gimnáziumokban az úgynevezett görögpótlóval; a latin nyelvnek, mint rendkiviili tárgynak bevitele a reáliskolákba; a testi nevelés előmozdítása; a tornajátékok; a korcsolyázás, a fürdés, a kirándulások stb. E kor azonban még nem a történelemé; erről majd a következő nemzedék fog ítélni. En sem vázolom tehát a székesfehérvári gimnázium történetét e korban, hanem hogy teljes legyen a kép, az intézetnek jelenlegi belső életéről, a gimnázium épületéről, berendezéséről, a tanitás segédeszközeiről stb. akarok még szólani. Láttuk, milyen virágzó intézetté fejlődött a székesfehérvári főgimnázium az ötvenes években s azóta is mindig lépést tartott a korral. Csak egy dolog állott még útjában haladásának: a kor igényeinek meg nem felelő isko'a-épület, melynek hiányossága, szűk volta annál jobban szembetűnt, minél inkább fejlődött közoktatásügyünk. Ott kellett még mindig szoronganiok abban a szegényes iskolában, hol a jezsuiták s a pálosok tanítottak a mult században. Pedig azóta nagyot fordult az idő kereke! Ot vagy hat osztály helyett most már nyolcz kellett s még azonfelül a természettani és természetrajzi múzeum, ifjúsági könyvtár is helyet kívánt. Rajzolni eddigelé csak eljártak a város rajziskolájába, de most, hogy Eötvös a rajzot kötelező tárgyá tette, rajziskoláról is kellett gondoskodniok. A tornázás is kötelező tárgy lett. Nyári tornahelyet ugyan adott a város, de sok baj volt télen, mikor a testgyakorlásra alkalmas hely hiányzott, pedig a miniszter a téli tornázást is követelte. Magát az iskolaépületet is nagyon megviselte az idő; a rend ugyan sokat javittatott rajta, de sokszor olyan állapotban volt, hogy az összedőléstől kellett tartani.