Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1895

— 24 — latba vett rendszer czélszerűségéről meggyőzte. A kísérlet alá vetett különbféle szorgalmú és tehetségű harmincz ifjak közül alig találtatott egy, ki a feladványt megfejteni képes nem lett volna, miről a magas kormányt értesiteni szoros kötelességének tartja." S bizony nem kis dolog volt, hogy alig egy év leforgása alatt életbeléptették az „Entwurf" merész újításait, melyekre a talaj nem volt előkészítve s melyek egyáltalában nem voltak a magyarországi viszonyokhoz alkalmazva. Erős bizonyitéka ez annak, hogy a székesfehérvári tanári kar és igazgatója teljesen hivatásuknak magaslatán állottak, mert e nagy munkát végre tudták hajtani, még pedig nem szolgailag, hanem önállóan s a sajátságos nemzeti viszonyok tekintetbevételével. Csak el kell olvasnunk jegyzőkönyveiket, melyeket a legnagyobb pontossággal vezettek s láthatjuk, mennyi körültekintéssel, tapintattal s belátással jártak el. Egyik tanácskozmányukon kiemelik az új tanrendszer előnyeit, különösen a szakoktatást s elmondják véleményöket az egyes tárgyakra vonatkozólag. A hittan tanításánál megmaradtak a régi tanrendszer mellett, mert a püspöki kar eddig e kérdésben semmi ujat sem határozott. A sok ismétlés helyett azonban jobbnak tartanák, ha az ifjak egy kis liturgiát és egyháztörténelmet tanulnának. A latin nyelv tanítása az uj rendszer szerint történik teljesen, de a második osztályban a 8 órából egyet elvettek s a német nyelv tanítására fordították. Kezdetben sok bajuk volt a latin nyelvvel, melyben a tanulók gyöngék voltak. E bajon ugy segítettek, hogy a grammatikára nagyobb gondot fordítottak, megállapodtak a közös terminológiában és egyúttal kidolgozták az analyzálás módszerét, s e szerint jártak el a tanításban. A magyar nyelvre vonatkozólag azt írják, hogy az ifjak nagy kedvvel tanulják, de a helyesirás tanítása majdnem legyőzhetetlen akadályokkal van egybekötve. A német nyelvre vonatkozólag a minisztérium azt rendeli, hogy az első osztályban kell kezdeni, ha a gyermekek már kevés német szót hoznak hazulról; különben a második osztályban. Ok az elsőben kezdik, mert igaz ugyan, hogy a tanuló ifjúság nagy része ugy jön iskolába, hogy egy szót sem tud németül, mindazonáltal a másik rész épen nem járatlan abban. Kezdetben ugyan nagy nehézségekkel kiiz-