Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1895

— 21 — nyelv fokozatos fejlődése s a nemzeti irodalom története rajzát; égre az anyanyelven irt jelesebb prózai és költői müveknek külalak aesthetikai szempontból való jellemzését s elsajátítását." A német nyelvre heti 18 órát fordítottak. A nyelv és mondattan lsajátitásán kivül, válogatott szemelvények olvasása, fordítása és szthetikai fejtegetése képezte a tárgyat. A fő czél azonban a német yelvnek gyakorlati elsajátítása. A történelmet a földrajzzal kapcsolatban heti 24 órában tanították. I természettani és politikai földrajz vetette meg az alapját az I. osztílyban a történelmi tanításnak. A II. osztálytól kezdve tanulták az -, közép- és újkort. Az V-ben újra az ó-kortól kezdték. A történelmi ktatást a VIII. osztályban az osztrák állam ismertetése fejezte be. A örténelemmel kapcsolatban tanulták minden osztályban azon államok öldrajzát, a melyeknek történetéről abban az osztályban szó volt. A mennyiségtan heti óráinak száma 2o volt, a VIII. osztályban sak egy órával. Az ötödikben kezdték az algebrát s vele kapcsolatlan a geometriát (longimetria és planimetria). A VIII. osztályban az •sszes anyagot átismételték. A természetrajzra és természettanra az „ Entwurf" 25 órát szánt. 'LZ I. osztályban az állattant, a II-ban az állattant és növénytant anulták, a III-ban az ásványtant s a természettan alapelemeit A IV. sztályban természettant s vele kapcsolatban csillagászati és termézettani földrajzot tanultak. Az V. osztályban ismét ásvány-, kőzet- és lövénytant tanultak; a Vl.-ban állattant kapcsolatban az őslénytannal s az állatok földrajzi elterjedésének ismertetésével. A VII. és Vili. sztályban tanulták a természettant egész részletesen s a csillagászat s meteorologia alapelemeit. E tárgyakon kivül a VII. osztályban a logikát s a VHI-ban a wjchologiát adták elő. Az „Entwurf", hogy a közönségben is nagyobb érdeklődést [eltsen fel a nevelés és oktatás ügye iránt, iskolai vegyes bizottságot Lilit föl a város előkelő polgáraiból. Ezek a tanári karral együtt tanácskoznak az iskola ügyeiről s a tanári kart munkájában gyámolitják. izenkivül elrendelik, hogy a tanitás menetéről, az intézet belső életéőlj a tanulókról évenként jelentést tegyen a gimnázium az úgyneveiett „programnr'-ban. Ennek elejére egy értekezés irandó az intézet örténetéről, vagy a város vidékéről, vagy valamely paedagogiai kérdésről. Körülbelül ilyen változásokat hozott létre az „Entwurf" Magyar-