Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1895

— 17 — A tárgyak a gimnáziumokban ugyanazok maradnak, (le most már a két humanista (V. és VI.) osztályban is magyar nyelven kell tanitani s megszűnik a számszerinti osztálvozás. o J A székesfehérvári tanárok szorgalmasan tanítanak. Saját buzgóságukból be akarják hozni a görög nyelvet és a betüszámtant s egyik tanácskozmányukon kimondják, hogy a latin nyelv tanításánál nem a nyelvtanra fordítandó a legnagyobb gond, hanem a latin remekírók fordítására és magyarázására. Azonban hasztalanul fáradoznak ; a viszonyok épen nem kedvezők a tanításnak csendet és nyugalmat kívánó munkájához. Már az iskolai évet sem kezdhették meg a rendes időben. Az önvédelmi harcznak ugyanis, melybe a nemzetet ellenségei hajtőt ák, legelső színhelye a Dunántul volt. Jellasics, horvát bán, 1848. szeptember 26-án Székesfehérvárra vonult be seregé , míg a magyar had Velenczén táborozott A pákozdi ütközet után (szeptember 29.) Jellasics ugyan elhagyta Székesfehérvárt s Győrön keresztül az osztrák határszélekre sietett, azonban az iskolát katonai kórházzá alakították át. Az előadások tehát csak november havában kezdődtek meg. A zavaros viszonyok miatt nagyon kevés tanuló gyülekezik össze, alig 154 s az év folyamán ezek közül is elhagyja 29 az intézetet. Némelyeket szülőik visznek haza, mások meg beállanak a nemzeti hadseregbe, fiatal életöket téve áldozatul a veszélyben forgó haza oltárára. Az előadások azért tovább folynak; csak néha-néha szakítják meg a háborús körülmények. 1848. deczember havában fegyverek zajától visszhangzik az egész Dunántul s Moórtól, a hol Perczel Mór mérkőzött meg Jellasics hadtestével (deczember 30.) behallatszott az ágyúzás Székesfehérvárra. El lehet képzelni, hogy ilyen viszonyok között hogyan folyhatott a tanitás! Mikor seregeinket mindenütt visszaszorították, Felső-Magyarország, a Tisza vonala és Erdély lett a legnevezetesebb harczoknak szinhelye. Most már nem zavarta az előadásokat a fegyverek zaja, az ágyúdörgés, de vájjon lehetett-e nyugodtan tanitani, akkor, a mikor az ország másik részén élet-halál harczát vivta a magyar?! Az 1849. év tavaszán a kolera kezdet

1: dühöngeni. Most már nem lehetett a tanulókat sokáig összetartani. A székesfehérvári tanári kar tehát sietett befejezni ezt az izgalmas iskolai évet. Juliusban megtartotta az évzáró vizsgálatokat és szétbocsátotta a tanuló ifjúságot. 2