Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1895

— 14 — A fegyelem fentartásában a szeretettel párosult szigorúság vezeti őket. Tiltják a Sóstón a csónakázást és az ott évenként rendezni szokott vadászatban való részvételt, a kirándulásokat a szőlőkbe, fegyverek használatát, veszedelmes helyeken a fürdést, a jégen való csúszkálást stb., de egyúttal belátva, hogy az ifjaknak sziikségök van mozgásra, játékra, megengedik a játszást, de csak a városon kivül. Kezdetben talán nagyon is enyhén járnak el az előforduló kihágások megbüntetésében s ezért föl is jelentik őket a helytartótanácsnál 1815-ben, hogy a székesfehérvári gimnázium ifjúsága erkölcstelen, mert nagyon er.yhék és elnézők a tanárok. Pedig ez nem is az ő hibájuk volt, mint inkább az előbbi évek zilált viszonyainak következménye. Ezután nagyobb szigorúsággal fognak a fegyelem helyreállításához. Eszközük most sem a bot, legalább hivatalosan nem igen szerepei a botbüntetés a jegyzőkönyvekben, különben a Ratio educationis s a helytartó-tanács rendeletei tiltják a botbüntetést; inkább a kizáráshoz fordulnak, a melynek alkalmazásában nagy szigorúsággal járnak el. A helytartó-tanács figyelmezteti is a tanári kart, hogy kisebb hibákért nem kell kicsapni a tanulókat; egyúttal a büntetés alkalmazásában fokozatokat állapit meg. E szerint, a ki a törvényt áthágja, megintendő; ha ez nem használ, erkölcsi jegye másodrendű; ha ennek sincs meg a kellő eredménye, harmadrendű legyen s távolittassék el az intézetből, de ezt előbb a főigazgatónak be kell jelenteni. Ugyanekkor jő létre a helytartó-tanács azon rendelete, hogy ha valaki rossz tanulás vagy rossz erkölcsi magaviselet miatt az intézetből kizáratik, ezt Magyarország és Ausztria összes intézeteiben közölni kell példaadás végett. Mindezen rendeleteknek azonban nincs meg a kellő hatásuk, legalább a helytartó-tanács szerint. Nem tetszik neki, hogy a kor eszméi az ifjúság lelkében termékeny talajra találnak; aggódva nézi, hogy különösen a felsőbb iskolák növendékei között nagyon terjednek a demokrácziai és forradalmi eszmék ; fáj neki, hogy az ifjúság érdeklődik a nemzeti közügyek iránt s jelen van a megyei gyűléseken. S mindezt a középiskolák tanárainak tudja be; azért ilyen fegyelmetlen az ifjúság, — úgymond — mert a tanárok nagyon enyhék. Segíteni akar a bajon. Egymás után bocsátja ki rendeleteit, a