Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1895

4 veszélyeztetve látják. Elmennek uj otthont keresni vadon erdők mélyéÍjén, a hová nem hallatszik el az élet vásári zaja és lármája, a hová nem hat el a világ szelleme. A kicsiny csapat, melynek élén Róbert apát, Alberik perjel és Harding István áll, igy érkezik el Cisterciumba (Citeanx), mely a burgundi herezegségben fekszik,' Dijon-tól nem messze. Itt épitik fel kolostorukat és kicsiny fakápolnájukat, ezen az elhagyott területen, a sűrű rengeteg közepében, melyet még kietlenebbé és visszariasztóbbá tett a körülötte fekvő mocsarak kigőzölgése. Kolostorukat a Boldogságos Szűznek ajánlva fel, Róbertot apátjuknak választják s igy alakul meg a cziszterczi rend 1098-ban. Két évvel utóbb Alberik apátsága alatt Pascal pápa is elismeri és megerősíti a rendet 1100-ban április 18-án. Most már nyugodtan foghatnak munkájokhoz, az erdő kiirtásához, a mocsarak lecsapolásálioz, hogy termőfölddé varázsolják át ezt az elhagyott vidéket. S a kis fakápolnában felhangzanak Dávid zsoltárai, melyeket éjjel-nappal zengenek Isten dicsőségére. Hiában rejtőzött el az uj kolostor ezen az elhagyott vidéken, lakóinak hire csakhamar elterjedt az egész környéken. Szent életük bámulattal töltötte el az embereket, de a szigorú életmód egyúttal elriasztott mindenkit a kolostorba való lépéstől. Pedig a kolostor lakói lassanként megöregedtek; egyik a másik után siet egyesülni az Udvözitó'vel, a kiért elhagyta a világot s mikor a fentemiitett Harding István lett az apát, kihalóban volt az uj rend. Képzelhetni, micsoda szomorúsággal nézték az öregedő rendtagok ifjú rendjöknek pusztulását. Hát semmit sem használt Isten szine előtt az a nagy lelkesedés, az a szent tűz, a mely őket erre az elhagyott vidékre vezette? Hát elhagyta őket a Boldogságos Szűz, a kinek oltalmába ajánlották az uj rendet? S mikor már megnyugodva Isten akaratában, beletörődtek sorsukba, akkor jelent meg az elhagyatott kolostorban Bernát liarmincz nemes társával együtt, kérve az apátot, hogy vegye be őket az uj rendbe. E körülmény folytán újra virágzásnak indul a cziszterczi rend. A megerősödött törzs, Cistercium, most már elágazik s még István apátsága idejében létrejő a négy főág: Firmitas, Pontiniacum, ClaraVallis és Morimundus s megszületik a rendi alkotmány. István után Szent Bernát lesz az apát. Alatta éri cl a cziszterczi rend virágzásának fénykorát s hire betölti egész Európát. Csodálatos