Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1894

5 legrégibb időkre vihető vissza, bölcsőjét maga a nagy honalapító, Szt. István király, ringatta, élete tehát összeforrott a város történetével, része volt a város virágzásában, részt kér annak nagyságából, öröméből, de részt vett annak szenvedésében is. A mi forrásaimat illeti, legnagyobbrészt eredeti adatokból doldoztam, különben sincs olyan munka, a mely a fehérvári gimnázium történetével foglalkozik, csak Bula Teofil dr.-nak, az intézet egykori igazgatójának, egy pár lapra terjedő programmértekezése az 1851. évből, de tz is inkább csak egy-két adatot sorol fel az intézet történetéből. Legtöbbet találtam a gimnázium gazdag irattárában s a jegyzőkönyvekben, a melyek az intézet belső életére vonatkozólag tartalmaznak adatokat, ezenkivül tanulmányokat végeztem az országos levéltárban, a nemzeti Muzeum és az egyetemi könyvtár irattárában, a hol szintén sok, nagyrészben uj adatra akadtam. A művekre, a melyeket még ezenkivül felhasználtam, lent a sor alatt fogok hivatkozni. Egy-két érdekes okiratot is szándékozom közölni, a melyeket művem végéhez csatolok függelékképen, hogy a világos áttekintést és a folyamatosságot ne zavarják. Ezen évi értesítőben a történetnek csak egyik részét teszem közzé, az 1813. évig, a mikor a cziszterczi rend kezébe került a gimnázium. A második részét a jövő évi értesitő fogja hozni. Es most a nagyérdemű közönség elé bocsátom művemet; kérem, olvassák azt olyan szeretettel, mint a milyen szeretet és lelkesedés vezetett engem annak megírásában. Ha csak némi tekintetben is szolgálatot teszek művemmel a hazai közoktatásügynek, ha csak némi kis érdeklődést is tudok fölkelteni intézetünk iránt a nagy közönségben: elértem czélomat. * * * Fehérvár, az ős koronázó város, Dunántul fekszik, Budapesttől délnyugatnak, mintegy 69 kilométernyire. Keletről szelid emelkedésű szőlőhegyek környezik, mig északra a Vérteshegyek, nyugatra pedig a Bakony koszorúzza a látóhatár szélét, összeolvadva az ég halványkék színével. Délre terül el a kis Sóstó, mint maradványa azon mocsaraknak. a melyeket a mult század vége felé készített csatornák által csapoltak le. S ezek helyén most arany kalász-tenger hullámzik, jól mívelt kertek és mosolygó rétek, mezők terülnek el, a melyeket a keresztül-kasul vezetett csatorna-hálózat öntöz.