Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1894

— 19 — A fölvétel (ingressus) rendesen nagy fénynyel és pompával történt, a mikor is az egyes fáklyavivők angyaloknak voltak öltözve. Ugyancsak nagy fényt fejtettek ki ünnepeiken, körmeneteiken, tisztviselőiknek választásán s védőszenteiknek ünnepén. A társulatnak külön gyűlésterme is volt, mely bútorokkal, oltárral, zászlókkal volt diszitve. Egyes jóltevők adakozása folytán nagy tőkével is rendelkeztek, melynek kamatján zászlókat, jelvényeket, a körmenethez szükséges ruhákat vettek, egyes szegényebb tanulókat segélyeztek, a megholt tagok lelkiüdveért szent misét mondattak. Ilyen volt főbb vonásaiban a jezsuita-rend tanítási és nevelési rendszere általában, s ilyen volt a fehérvári gimnáziumban is. I [iában is keresnénk benne specificus nemzeti és egyéni vonásokat és sajátságokat, hiszen ez a tanterv minden időre és minden népnek szólott. A mi érdekeset a fehérvári ház évkönyveiben találunk, azok inkább csak az intézet külső életére vonatkoznak, vagy legföljebb egyes ünnepekre, színmüvek előadására vagy a Mária-congregatióra. Hogy mikor alapították ir.eg a jezsuiták a gimnáziumot Fehérvárott, azt biztosan nem tudjuk. Annyi azonban valószínű, hogy mikor a városnak a török uralom alól való fölszabadítása után 1688-ban megjelent a jezsuita-missio s megkezdette hithirdetői működését, egyúttal iskolát is nyitottak egy-két osztálylyal. Ezt abból lehet következtetni, hogy az évkönyvek följegyzik a gimnázium iinnepies megnyitását az 1724. év november 6-án s egyúttal hozzáteszik, hogy a „Veni sancte" az egész városi tanács jelenlétében tartatott, mert a város jótéteményének köszönhető, liogy majdnem 20 évi megszakítás után újra megkezdte az iskolákat P. Obalics Ferenc,z, a ki négy grammatikai osztály tanítását vállalta el. Ebből tehát következik, hogy már a 18. század elején megvolt az iskolájuk, bárcsak kezdetleges állapotban, de a tanitás később megszakadt, s csak 1724. nov. 6-án nyílt, meg újra négy grammatikai osztálylyal és egy tanárral, de már 1726-ban két tanár van. A gimnázium felállításánál nemesen viselkedett a város, mikor iskolaépületet adott a jezsuitáknak, s egyúttal a tanárok fizetéséhez és fentartásához hozzájárult évi 75 forinttal, a melyhez még 1740-ben 75 forintot csatol a rhetorika tanára számára, azon föltétel alatt, hogy a. kóborló, szegény diákok ez osztályba ne vétessenek fel. Az iskolaépület a jelenleginek a helyén állott az úgynevezett 1 A Jezsuita-rend tantervére vonatkozólag lásd Molnár Aladárnak „A közoktatás története Magyarországon" és Browning Oszkárnak „A nevelés története" cz. müvét. 2*