Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1894

— 10 — 1601.-ben sikerült ia a keresztényéknek a várat elfoglalniol<, de 1602-ben újra a török lett az úr. A töröknek e majdnem másfélszázadig tartó uralma, a folytonos liarczok úgyszólván teljesen tönkretevék Fehérvárt: elpusztult Szt.István bazilikája is, a királyok sírboltját feldúlta a török s a külvárosokat több ízben felégette hol az egyik, hol a másik sereg. Megszűnt a káptalan is, tagjai nagyrészt leölettek, a többiek pedig biztosabb vidékekre menekedtek s vele együtt megsemmisült a virágzó káptalani iskola is. Folytonos harczi zaj, rablás, pusztítás jelzik e szomorú korszak történetét s ily körülmények között elhallgattak a múzsák is. Végre az 1688. év május 19-én fölszabadult a város a török uralom alól. Elképzelhetni, milyen szomorú lehetett az oly sok viszontagságon átment város képe! A győzőknek első dolguk volt hálát adni az Istennek a diadalért. A város piaczán mutatta be Széchényi Pál, veszprémi püspök, a hálaadó sz. misét, annyi év után az elsőt. A szomszéd falvakból lassanként visszatértek az elmenekült lakosok s megkezdődött a helyreállitás nagy munkája. Megérkezik a szerzetesek egyrésze, a kiknek azelőtt itt rendházuk volt, de többen közülük például a pálosok csakhamar eltávoznak, mert templomukat, házukat nagyrészt földúlva találják. Megjelennek egyúttal a jezsuiták is, a kiknek azelőtt Fehérvárott házuk nem volt s egyrészt a várbeliek, másrészt a közeli falvak lelki ügyeinek vezetését magukra vállalják. A legelsők voltak közülök Reichinger Zachariás, Mxiller Lipót és Landonics György, a kiknek nagy szerep jutott Fehérvár rekonstruálásában. 1 Tehát a fölszabadítás évében 1688-ban márott van a jezsuita missio s megkezdi hivatását, t. i. a török háborúk alatt meglazult hitélet helyreállítását, a háborús körülmények miatt elterjedt reformáczió visszaszorítását, a protestantismus által elvett részek visszahódítását. A fehérvári jezsuiták eredetileg missiót képeztek s csak később alakult át a missio residentiává. A hol a jezsuiták megtelepedtek, a kezdet rendesen missioállomás volt. Két-három jezsuita megjelent s ezek elkezdték a hithirdetést, a téritői munkát s iskolákat nyitottak, ha a hely és körülmények alkalmasak voltak. A missio-állomásokból azután a fontosabb helyeken residentia fejlődött. A residentiák kisebb társházak voltak, a 1 Pauer János idézett munkája.