Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1892

• 4 2 — Lisingus. Valóban igaz-e ? Ulanius. Valamint engem itt látsz. Éppen jókor érkezett, már csak egy hajszálon függött élete, a vérszopó hóhérokat szélylyelverte, a vizböl kiragadta. Leángus. Jertek barátim, teljességgel szabadítsuk meg. Ulanius. Nem szükséges, utána a tatár sereg, előtte a királyi vár vagyon. Mintheus a népet meggyőzte, észrehozta, egészen megváltozott, megszelídült, kezét sem emeli. Egyedül csak királyt kiván, akárki legyen az. Leángus. De hol Sivénus, nem nyugszik szivem, mig nem látom. Ulanius. Íme most jön, nézzed. Utolsó kimenet. Mindnyájan. Leángus. -Jöszte életemnek gyönyörűsége! Ősz fejemnek gyémántja! Öregségemnek gyámolya! Jöszte én királyom! Sivénus. Fiadnak mondj, édes atyám, nem királyodnak. Nem illet engem ez a méltóság. A királyi széket megszabadítómnak sajátját ne tulajdonítsad nekem. íme Mintheus ez az igaz örökös; bőven megbizonyítván ezt az ő erkölcse. Leángus (dat illi chartum). ()lvasd; és lássad, ha vagyon-e valakinek oly jussa hozzá, mint tenéked. Sivénus. Ki irta ezt? Leángus. A te édes atyád, Livanius. Mintheus. (Valljon tehát ki vagyok én?

1) Sivénus. (Légit) Tudjátok meg, népek! Az én Jiam Sivénus neve alatt életben vagyon ... Azon vitéz hivségnek, mely őtet megtartotta, bizonysága vagyok én magam: Leángus az a vitéz. Annak higyjetek. Leángus. Megvagyon tehát a dolog. Sivénus. Szakad a lelkem, tompul az elmém, elbámul minden érzékenységem! De valljon látod-e ezt a királyi gyermekre való véres öltözetet? (Milcs ei porrigit vestem.) Leángus. Jaj mi forog szemem előtt! Honnan jött ez a te kezedbe? Sivénus. Majd megtudod : nem ebbe volt-e öltözve Soenvangus. midőn a pártütők felkonczolták ? Leángus. Ah irgalmas Isten! Nem volt. Sivénus. Hogyan miképp ? Leángus. Mert az én saját fiam volt ez. Sivénus. A te fiad! Ki öltöztette ezen ruhába? Leángus. En magam; én ezen szemekkel láttam, midőn lelkét kiadta éretted. És ugyanaz vala az a fortély, mely az országnak igaz örökösét megtartotta. Sivénus. Ah vitéz hivség! Ritka kegyesség! Lisingus. Oh ki hallotta mását ezen erkölcsnek? Látott-e a világ ilyen példát? Sivénus. Tehát ennyibe került ő tenéked, hogy . *. !) Magánbeszéd