Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1890
- 17 — A fényhullámhossz mérésére alkalmas módszerek tárgyalásánál általában feltételeztük, hogy homogén fény és egy bizonyos meghatározott közeggel van dolgunk. E végből még meg kell említenünk, miként lehet 1) ismerve egy bizonyos fénynem hullámhosszát egy közegben nyerni; 2) ismerve egynéhány fénynemre nézve, mely a színképnek bizonyos meghatározott helyét foglalja el, a hullámhosszúságot, miként lehetne ezt egy más a színképben szintén meghatározott helyű fénynemre nézve meghatározni. a) A rezgéstan tételei szerint, valamely rezgés hullámhosszúsága és terjedési sebessége, azaz egy másodperc alatt megtett utja és rezgési száma között, ily egyenlőség áll fenn: v —"nX 1) hol a v a fény terjedési sebessége, mely függ a közegnek rugalmassága és sűrűségétől, s így általában közegről-közegre változik. Egy más közegben legyen ez v t, s a szintén megváltozott hullámhosszúság X l 5 úgy a fenti egyenlőség alapján ismét, miután a rezgési szám változatlan marad: Vj = nXi 2) Az 1) és 2) alatti egyenlőségek osztása által nyerjük: v X . , v, r -= - s innen X, — 1 X Vi Xi v E kifejezésben Y-> viszony nem egyéb, mint a törésmutató, mely fellép, midőn a fény egy közegből, hol v 1 sebessége volt, oly közegbe megy át, hol ez v, ha ezt |J--vel jelöljük, a fenti képlet ily alakot vesz fel: Xi — m x i) Tehát a hullámhossz meghatározás problémája, ha ez már egy közegben ismeretes, egy törési együttható meghatározására van visszavezetve, ami aránylag minden esetre könnyebb feladat, mint a hullámhossz direct meghatározása, mely minden közegben a felmerülő nagy gyakorlati nehézségek folytán különben sem volna végezhető. b) Ha egynéhány fénynemre nézve ismerjük a fényhullámhosszuságát úgy ez más fénynemekre nézve is, kiszámítható ha ezeknek a közegre, melyben a mérést végezzük, vonatkozó abszolút törésmutatóját ismerjük, Cauchy elméleti számításain alapuló, s a tapasztalattal is nagy közelítéssel megegyező dispersio törvény alapján. E szerint ugyanis egy bizonyos fénynemre vonatkozó abszolút törésmutató és e fénynem hullámhossza között ily alakú reláció áll fenn: „ „ . b c 1 1 F F 2
