Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1890

— 12 — Aránylag egyszerű még a számítás, ha egy bizonyos sorszámú fényes sávra nézve a prizmánál is a szokásos minlimális eltérítést állítjuk elő, midőn is a beeső és a rácsot elhagyó fénysugaraknak a rácscsal képezett szögei egyenlők; ekkor bár az interferáló fénysugarak között már a rács előtt is van íitkülönbség, az említett A két szög egyenlősége miatt a számitás mégis könnyen eszközölhető. Legyen ismét AB a rács, SC és SD a beeső és CE, DF a kilépő fénysugarak iránya, úgy két párhuzamosnak vehető SCE-és 8DF S fénysugár közt lévő útkiilönbség, mit t-vel jelölünk, lesz: t = (SC-SD) + (CE~DF) s ha DG 1 CS és DH 1 CE merőlegeseket megvonjuk úgy t = CG + GH, ámde CG = CD sin GDC, DH = CD sin HDC s miután minimális eltérítés esetében IPTT" SGDC = HDC = <£ = g- s innét CD d úgy a teljes útkiilönbség : t = 2d sin % 1) u Másrészt pedig, ha két fénysugár interferenciájának eredménye világos sáv, úgy t == nX 2) Összekapcsolva a két egyenlőséget, a hullámhosszúság nagysága: X = — sin ^ n 2 Lehet üvegrács helyett fémrácsot is használni ennél a létrejövő tünemények ugyanazok, a különbség csakis az, hogy itt ezek a visszavert fényben mutatkoznak. Ugyanazon megfontolások alapján, mint az üvegrácsnál merőleges sugarak beesése esetében a hullámhosszúságot ugyanazon képlet szolgáltatja: X = - sin {)•„ n hol d ismét a közök szélességét n a megfigyelt fényes sáv sorszámát s az elhajlított fénysugarak irányának, a direkt haladó fénysugarak irányával képezett szögét jelenti.