Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1888

— 51 — megizmosodva bontakozott ki, erejének tudatára ébredt. Volt ideje és kedve nyelvének és szellemének is behatóbb tanulmányozására s gyors kifejlesztésére. Mintát ott keresnek ők is, hol az olasz refor­mátorok találtak: az ó-klasszikai irodalomban s a földön, mely az antik szellem emlékeit leghívebben megőrizte s buzgón uj életre hivá. Virgilius és Dante, Horatius és Petrarca, Xenophon, Cicero és Boccaccio, Thukydides és Macchiavelli lettek a Tudor-korszak leg­kedvesebb olvasmányai. 1) A nemzeti élet minden ágát áthatja a délen felébredt uj szellem. A finomabb szokások, a tág erkölcsök, a fény­űzés, érzékiség, a lovagkor utolsó csillogása még egyszer követeli jogait. A Mediciek tudomány-szeretete s műizlése ünnepélyes bevonu­lását tartja az angol udvarba minden fényével és foltjával együtt. Az összeköttetés mind szorosabb lesz. Műkincseivel, nyelvének bájá­val, irodalmi jelességeivel az olasz föld, kebelébe édesgeti éjszak erős fiait, Az angol főúr Olaszországba megy, hogy a kultura magasb virágzatát lássa, az író szintén felkeresi Flórencet, hogy ízlést és mintát találjon, s a művész, hogy stílt tanuljon alkotandó műveihez. Igaz, hogy e nekibuzdulás később Angolországban is meghozza férges gyümölcseit. Mint magában az olasz és francia iroalomban az uj szellem túléri magát s az ellentétes oldalon feltűnik a precieux mesterkéltsége, úgy angol földön is a renaissance finomsága finom­kodássá lesz, mely az euphuizmusban silányul el. De előbb megter­mékenyíti a nemzet lelkét, a nyelvnek simaságot, erőt, gazdagságot ad, az irodalomnak izlést és eredetiséget kölcsönöz. Előállnak a nagy és teremtő szellemek: Chaucer, Spenser, Shakspere, Milton. Ariosto művészete megtalálja folytatóit Angolországban is mind a drámai, mind epikai téren. A „Fairy Quen" ép oly fantasztikus világban él, mint az „Orlando" kalandhősei. S az energiának e kor­szaka, a lángelmék és jellemek kora kiválóan kedvezett a drámának, melynek mozgató lelke épen a jellem, mint jól jegyzi meg Gregus A. 2) Igaz, mig Shakspere lerázza a bilincseket, a dráma klasszikai szel­lemben él, jóllehet már Sidney saj nálkozi k, hogy vét az idő és hely­egység ellen. A Dante, Tasso vallásos eposza sem maradhatott hatás nélkül oly termékeny talajon, mint Angolország a XVI. és XVII. században. De ha a drámai és epikai költés olasz mintákon indult a hősök pályájához, úgy a lírai nem kisebb benyomást tett az ébredő szellem kibontakozására. S evvel megtaláltuk a fonalat, mely tár­gyunkra vezet. J) Vesd ö. Taine, angol irod. tort. I. köt. II. könyv. 2) üreguss Á. Schakspere pályája, 22. 1. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents