Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1888

A SZONETT ÍS JELESEBB MŰVELŐI. em lehet érdekesebb tárgy, mint az emberi szellem fejlődésének )•>. vizsgálata. Mint emelkedett, mint hanyatlott? Miként mutatta | időnként az érem mindkét lapját? Hogyan fogta fel a létezőket I és történteket? Hogyan tört utat uj irányoknak, új célok felé? Milyen volt az emberiség külső és belső élete, vagyis mit tett s mit érzett és gondolt bizonyos korokban? E kérdések feltétele beláthatatlan térre vezérli a kutató elmét, végtelen űrt nyit meg a szemlélet előtt. Nem kisebb feladatra, mint a világtörténet és világirodalom biztos áttekintése, kell vállalkoznunk. Az úttörők megkönnyítették feladatunkat. Carlyle a világ történetét a hősök pályájába olvasztja. Ők voltak, kik nagy szellemükben egyesíték koruk összes ismereteit, érzelmeit és törekvéseit. Az egyetemes képviselői voltak, kiknek élete s működése egész korok tükrét állítja elénk. Villemain a szellem nagyjai köziil csak azokat választja ki, kik az eredetiség nagy hatalmával léptek fel, s az emberiség emlékébe mélyen vésődtek s hatást gyakoroltak Európára és Francziaországra. Evvel vezető fonalat ad kezünkbe, hogy vizsgálatainkban csak a legfőbb nevekre szorítkozzunk s ne feledjünk foglalkozni azokkal, kiknek példájából, irányából lelkesedést merített a nemzeti géniusz. Ily vizsgálat, mely hazánkban még nem találta meg elég sok és elég erős munkásait, közelebb segít bennünket az európai és nemzeti szellem megértéséhez. Semmi esetre sem lehet közönyös reánk nézve fürkészni a szellemi hullámzásokat oly nemzeteknél, melyekhez szívesen számítjuk magunkat civilizáció tekintetében. Ismernünk kell a nagy hérosokat nem csak azért, hogy csodáljuk őket, hanem hogy szerepöket megértve az emberi nagyság fogalmára eljussunk s hogy 1*