Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1887

- 51 ­M. E. I. 174; csak téglát mostak, szerecsenre vesztegették a szappant M. E. I. 167; orránál fogva, mint lengyel a medvét M. E. I. 192; orra alá tormát részeltessen M. E. I. kiad. I. 224; Látván IV. István, liogy igen rosz renden volna a szénája M. E. I. 245 ; de nem úgy járják ám a magyar tánczot M. E. I. 325; de egyik részről sem ment ki pénzére a szándéka M. E. II. 100. Képes kifejezéseket is nagyszámban találunk: Volt Meteus táborában egy erőtlen vár, t. i. Meteus felesége M. E. I. 28; Hiunli minekelőtte az ellenség határához jutna, meghalt, és így előbb végezte a vadászatot (háborút), hogy sem a nyilat kilőhette volna M. E. I. 54; Ijedtébe csak nem egészen (egészen) nyúllá változott M. E. I. 195; kitanulván minémű levest forral­nának a pártosok a Fridrik fazekában M. E. I. 279; igát kiütő (pártütő) magyarok M. E. II. 66; megtépik a tollát ennek a magyarok fészkében mocskoló verébnek (Czillei) M. E. II. 157; tízezer burgust küldene (megölt) öreg apjok után M. E. II. 332; ezen fiatal királyt úgy a kezére gombolyította az álnok mesterségű gróf Ulrik M. E. II. 148; Egy esztendő múlva magához vette ugyan ezen félrerugó asszonyt Zsigmond király, de nem lehetett a torkos macskát a szomszéd szalonnájáról elszoktatni M. E. II. 92; a kiknek tüzét fújtatta XV. Lajos M. E. II. 329. Szekér stylusa hasonlatokban is bővelkedik: csavarognának (a si­naiak), mint a dongó legyek M. E. I. 34; és a kunoknak nyírott kopasz fejeket úgy darabolták, mint az éretlen tököt. (M. E. I. 105.) E hasonlatot Anonymus VIII. fejezetéből vette, hol ezt olvassuk: „et tonsa capita Cuma­norum Almi ducis milites mactabant., tanquam crudas cucurbitas." Esküdött azután, mint a kereskedő zsidó M. E. II. 173; erdőket és szántóföldeket kötelekkel és mérő lánczokkal, mint az ürgék, béfutották M. E. II. 341. A föntebb elsorolt pórias kifejezések mellett nagyszámúnk a valóban szép kifejezések is. Pl. urat másoló (elpártoló) M. E. I. 31; hitmásoló (el­pártoló, átszökő) M. E. I. 54; mentség-hallás (kihallgatás) nélkül M. E. I. 55; palotás (házmester) Rob. I. 72; tárház (kincstár) M. E. I. 62; mivel már a nyavalyának terhe tágulna róla u. o.; fegyverrel kellett törvényt szabni M. E. I. 93; kérdezten-kérdezte Rob. I. 197; lováról leesett és nyaka szakadva meghalt M. E. I. 225; hízelkedő róka természettel béllett ártalmas emberek M. E. I. 240. Szekér Joákim Alajos nyelvezetében öntudatos munkás volt. Jól tudja, hogy művében vannak „talán nem minden olvasónak szája izihez készített magyar kimondásai"; de ez korántsem aggasztja. Magyar lelkesedéssel mun­kás szelleme erősen hiszi, hogy magyarossága sokaknak tetszésére leszen. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents