Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1887

- 4 József tette élete feladatává. Kármán különösen arra törekedett, hogy a nők magyaros Ízlését nemesítse és hogy velük a magyar irodalmat megkedveltesse. Kármán meg volt győződve arról, liogy „ha a nők műveltek, ha a hazai irodalomról nem megvetőleg, hanem tisztelettel szólnak, tőlük várhat a haza legtöbb hasznot: mert gyermekeiket is olyan szellemben fogják nevelni, hogy az irodalmat pártolják, vagy előre mozdításában közreműködjenek." 1 Az alsóbb és középrendű nők, az úgynevezett- tyúkültető jó magyar gazdasszonyok művelésére gondot senkisem fordított. Szekér történelmi művével az általános történelmi érdek kielégítésén kiviil kiválóan a magyar gazdasszonyok művelődésének előmozdítását is czélozta. S igy a magyar nők műveltségére irányúló igyekezetben is Szekér, Kármánt három évvel megelőzve, valóságos úttörő volt. Kármán kimondotta, hogy a nők csak akkor fogják megkedvelni az irodalmat és akkor fognak művelődni, ha hasznos olvasmányaik egyúttal mulattatják is őket. Ez eszme igaz voltát Szekér hazánkban is, de leginkább külföldön jártában tapasztalta. Szekér a tudomány megkedveltetésére annak kellemes, könnyen érthető külsőt adott. Ezt tette „Robinson"-jában, a mely művével méltókép sorakozik ezenkori mulattatva oktató s tárgyakat a magyar történetből és magyar életből merítő Íróinkhoz: Kármánhoz és Dugonicshoz. Szekér egy volt azon kevés igaz magyarjaink közül, kiknek az 1791-ben a magyar nyelv és litteratura érdekében erősen fellobogó nemzeti érzésük a visszahatás megszűntével, nemcsak hogy nem hanyatlott, hanem mindvégig körülményeikhez képest tettekben is nyilvánult. Azt hiszem nem végzek fölösleges munkát, ha Szekérnek, irodalomtörténetünk ez alig méltatott, jobb sorsra érdemes alakjának életéről és műveiről, a mennyire forrásaim engedik, lehetőleg egész képet adok. SZEKÉR JOAKIM ALAJOS ÉLETE. Szekér, keresztnevén György, 1752. jul. 5-én Komáromban született. \ Tisztességes szülei Szekér Pál és Orbáncsics Katalin voltak. Iskoláit valószínűleg szülővárosában végezve, 17-ik évében a magyar nyelven kiviil a német nyelvet is teljesen biró Szekér, mint rhetor, Keszthelyen a sz.-Ferenczrendiek szerzetébe lépett (1768, okt. 18.), hová Kósa Jenő azonkori tartományi főnök vette be. A szerzetes ruhával Joákini szerzett nevét kapta. Az 1 Kármán József. Irodalomtörténeti tanulmány. (9. lap) Halász I. Budapest, 1878.