Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1887

— 45 — Spanyolországba indul; de elindulásuk előtt a fejedelem kijelenti BenDolbadannak, hogy húgával együtt magyar származású; hogy Horváth Bálint Lippa és Solymos vár, valamint azon szélek főkapitányának gyermekei, és hogy őket kiskorukban magyarországi hadjárata alkalmával fogta el. Meghagyta továbbá, hogy Syphonellának ezeket majd csak Spanyolországban fedezze fel. Ben-Dolhadán Syphonellával Madridba érkezvén, felfedezi előtte, hogy ők magyarok. Madridból Genuába mennek, hol Újvárira is rátalálnak. Szekér itt Malta szigetéről nyújt ismereteket. Míg ezek történnek vala, addig Miskei Gondár városába érkezett. Majd hazafelé való útjában Manilla városában ráakad a vad lánykára, feleségül veszi és egy spanyol hajón nejével együtt Olaszország felé utazik. Itt Korsika szigetét ismerjük meg. E közben Genuában Syphonella megkeresztelkedett és vele Újvári házassági frigyre lépett. Ben-Dolhadan pedig visszamegy Spanyolországba; Miskeivel és nejével Madridban találkozik és Újvári hollétéről értesíti őket. Miskei a spanyol partokról Velenczébe utazott. Itt találkozott a két régi jóbarát. Innen mind a négyen együtt indultak útra. Több várost meglátogatva Udinébe, innen Gradicskába jutottak, hol Miskei felesége megbetegedett és meghalt. Ezen szomorú helyről hárman együtt Triestbe mentek. Triest mind a hármuknak nagyon megtetszett. Itt megtelepedtek. Újvári Syphonella rábeszélésére boltot nyitott és Miskeivel együtt kereskedést folytattak. Triest olyan hely, hol Syphonella a kereskedőktől nevelő-atyjáról és bátyjáról liirt hallhatott, továbbá Újvári Komáromot, Miskei pedig Esztergomot könnyen meglátogathatta. Ezen utolsó fejezetben az olvasó Sardinia és Siczilia szigetekkel ismerkedik meg. Szekér tudós és tehetséges iró volt. Jól tudta, hogy a franczia heroikus regények szelleme szerint készült olvasmányokat nálunk még köztetszéssel fogadják. Ezen tudat segítségével a hasznost a mulatságossal ügyesen kapcsolja össze. Művét két könyvre és mindenik könyvet részekre osztja; s ezt azért teszi, „hogy az előladott dolgoknak egymástól való függése és összekapcsolása észrevehetőbb legyen." (Magy. Rob. I. pag. X.) Szekér világjáró magyarjait ügyesen viszi a tengerre. A cselekvény megindításában a legtermészetesebb módot használja. A magyar a távollevő tengerre — inert itthon jó dolga van — rendesen csak hadi fogolyként, vagy mint száműzött jut. Szekér ügyesen a közönségesen ismert török háborúból indítja ki hőseit és így az olvasó hitelét és érdeklődését már az esemény alapjával teljesen megnyeri. Továbbá hősei Konstantinápolyban magyar