Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1887

- 34 nyolcz tisztet és 88 közembert elfogtak, az egész franczia erőt helyükből kimozdították és a „genuai falak közé visszanyomták." (18. 1.) Terjedelmesen menti Melast azon vád ellen, hogy miért nem rontott Francziaországba (39. 1.); továbbá, hogy seregét miért a Tanarus és Bormida vizek szögletében táboroztatta (54. 1.); végre, hogy Alessandria felé vonulva Melas serege Tortana várától el volt vágva. (60. 1.) Midőn a castegioi ütközetben az osztr. sereget a két oldalról neki vágtató 12-ik franczia huszár ezred megszalasztotta, ezen futást Szekér azzal menti, hogy „kétségkívül, ha az tudva lett volna a mi seregünk vezére előtt, hogy a velünk kiizködő franczia seregnél oly csekély lovasság volna, más intézetek tétettek volna a mi seregünk felosztása eránt." (59. 1.) — Végre a marengói csatavesztés elmondása után így mentegetődzik: „Hogy ezen ütközetnek részünkről oly szerencsétlen kimenetele lett, nem a vezéreinknek tudatlansága, avagy tunyasága okozta; mert ők valamég erejekben és hatalmokban volt, a vezérlések alatt levő hadi sereget mind szóval, mind példájokkal lelkesítették." (73. 1.) A kis mű szerkezete egyszerű, az események fonala végig könnyen szemlélhető. Nyelvezete a néhol alkalmazott túlságos hosszú szabálytalan mondatszerkesztést és a katonai életből vett idegen műszavakat (mint positio, vorpost, magazin stb.) leszámítva, világos és könnyen folyó. Ha ehhez hozzá veszem még azt, hogy az idegen, de közhasználatú műszavakat, melyeket többnyire meg is magyarosít, csak a könnyebb érthetőség végett használja, elmondhatom: Szekér kitűzött feladatát, a marengói csata leírását, derekasan teljesítette. IH. A „Hadi Tudomány" czímű munka egy ismeretlen „tudós és nagyméltóságú hazafiúé." Szekér azt bevezetéssel ellátva irodalmunk gazdagítására eredeti valóságában kiadta. — Irodalmunkban ezen eladdig páratlan mű tartalma lehetőleg röviden előadva a következő: A hadsereg alkotó részeinek elmondása után szól a szerző az eledelről és ennek beszerzési módjáról; majd az ország fekvésének ismeretéről és a szemmértékről; azután a hadseregnek sik földön, hegyek közt és folyón keresztül való vonulásáról és egyéb mozdulásairól; továbbá a táborhely választásról, sánczokkal való megerősítéséről, a tábor és vár védelmezéséről és ostromlásáról, hadi fortélyokról, ütközetekről, kémekről, téli szállásokról, a könnyű gyalogság és könnyű lovasság szolgálatairól; végre az őrtállókról és a patrolirozásról.