Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1886

8 a narcis, jázmin s ibolya társaságában. A Sanskritek Bhagavatjában egy szép nö leírásában ilyképen szerepel: „a rózsák elhervadtak gyöngéd orczája láttára." Szintén előfordul a cliald Harraniták, vagy közönségesen Saabiek és az északi Palastinában lakó galilaaiak vallási szertartásaiban. Még mindig vitás kérdés : váljon az ó-szövetségi szentírás egyes könyveiben előforduló némely szók helyesen fordittatnak-e rózsának, mint ezt Luther, de már jóval előtte is más fordítók s irás-magyarázók tették, vagy inkább liliomot — valószínűen a tüzes liliomot (Lilium chalcedonicum és bulbiferum) vagy a császárkoronát (Fritillaria imperialis) — kikericset, narcist s tövist kell-e értenünk azokon a helyeken ? 1 Ezt a véleményt tartja Hehn és utána Schleiden is, kik szerint a görögök előbb ismerték a rózsát, mint a régi zsidók, s azokhoz, mint a görög „bródon" és „ródon" szók iránti eredete is bizonyítja — Armenián, Phrygián, Thracián és Macedónián keresztül, egyenesen őshazájából, Közép-Ázsiából jutott. A Közép-tenger északkeleti partvidékeiről s Görögországból azután különösen Cyprus, Rhodus és Cythera szigetekre került. Később Itália, Franczia-, Spanyol- és Németország területei fogadták be tárt karokkal a szép, keleti vendéget. A zsidók valószínűen csak a babyloni fogság alatt ismerék meg a rózsát s onnét hozták magukkal Palastinába. A babyloniak pedig Herodot idejében, méd-perzsa szomszédaikkal való egyesülésük után jutottak a rózsához. Minden babyloni kifaragott almát, rózsát vagy sast hordott botja végén.

2 A görög s római remekirók már száz meg száz helyen említik a rózsát. Az oroszok, dánok, svédek, skótok, angolok, francziák s szerbek meséiben, mondáiban, regéiben s dalaiban, meg közmondásaiban már régi időktől fogva szakadatlaniil találkozhatunk a rózsa nevével. 1 Mózes II. K. 25. r, 31, 33, 34. v. a zsidóban pracbiijach és paracb, a Vulgatában liliom ; Kir. III. K. 7. r 19. 26. és Krón. II. k. 4. r. 6 a zsidóban schuschan és sehoschau, liliom; úgyszintén a zsoltárok könyvének 45, 60, 69 és 80. r. fölirataiban schuschan és schoscbannim alatt hangszer vagy dallam értendő. Énekek Én. 2 r. 12, 16, 4. r. 5, 5 r. 13, 6. r. 1, 7. r. 2, chabazzaletli mindig liliommal fordittatik a Vulgatában. Isaiás 36. r. 1, és Oseas 14. r. 6, a Vulgatában liliom; Mich. 4. r. 8, Luther önkényesen arany rózsát ir; Bölcs, könyv 2. r. 8, a Vulgatában rózsa; bölcs Sir. f könyve 24 r. 18, jerikói rózsabokor, 39 r 17, 19, 50 r. 8, rózsa és liliom; Esdrás 4. könyv 5, 24. liliom. Az új-szövetség könyvei közt a liliom Máténál 6. r. 28, s a köv. versekben és Lukács (12. r, 27) megfelelő helyén fordul csak elő; a rózsa sehol sem említtetik. A szent Jeromos-féle latin szt, irás fordításban (az úgynevezett Vulgatában) a rózsát egész világosan tehát csak a Bölcsesség könyvében, s Sirák fia könyvének idézett helyén találjuk említve; az új-szövetségben pedig sehol sem fordul elő. Az Énekek Énel'ének 2. f. 1. versében, valamint az ó-szövetségi egyéb könyvek egyes helyein előforduló zsidó szavak jelentménye tehát még mindeddig nem biztos ugyan, azonban az idézett helyen a „chabazziileth hasliaron" („S.'.ron sikság-rózsája) alatt Fisk P. Brewer (1869 ben) ang-ol közleménye alapján nagyon valószínűen nem a Narcissus Tazetta L. értendő, mint ezt eddig tartották, hanem Anemone coronaria L , a nálunk is nagyon ismeretes kökörcsin egy palastinai piros virágú faja, melyet az ottani lakók, az említett utazó személyes tapasztalatai nyomán „Sáron-rózsája" néven ismsrnek még ma is 2 A Talmud szerint a zsidó házaspár már arany, ezüst, vagy rózsa, myrtus és olajág koszo rúkkal diszítteték.