Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1886

51 Keleten általában igen elterjedt használatnak örvend. Az ajándékok mellől sohasem hiányzik a rózsavíz, a lakomáknál a vendégeket rózsavízzel hintetik meg, halottjaikat ezzol mossák meg. Indiában a fejedelmek lakomáinál a vendégek fejüket egészen rózsavízzel mossák meg, az egyes fogások közben kávét, theát s langyos rózsavizet hordanak körül. Perzsa városokban még most is divik azon szokás, hogy az utczákat és utakat, valamint az érkézö vendéget, a szíves vendéglátás jeléül, rózsavízzel hintik meg. A látogatásoknál elmaradhatatlan kávét — melynek fölszolgálása előtt távozni illetlenség — rózsavíz előzi meg. A kávénak azonnal történt fölajánlása egy jelentésű a finom elutasítással. Minutoli írja, hogy midőn az ötvenes években mint consul a teheráni császári palotában megfordult, az asztalterítőt a lakoma alkalmával rózsaszirmok boríták, a borosüvegek pedig rózsával s szegfüvei valának bedugva. A rózsavíznek általában tisztító sőt megszentesítő erőt tulajdonítanak. A jóni szigetek lakói Görögországgal való egyesülésük alkalmával a hozzájuk bevonuló katonákat rózsavízzel hintették meg. Midőn Omár kalifa Jeruzsálemet bevette, a régi templom körül elterülő sziklát előbb rózsavízzel mosatta le, s csak azután építtető annak helyére Allah moscheéját. Minthogy ezt a keresztények később templomukká tevék, de Saladin 1188-ban ismét hatalmába kerítő, mielőtt abba belépett volna, falait előbb rózsavízzel megtisztíttatá. A vizet 500 teve szállította a városba. Régibb keleti utazók leírása szerint a szentsir keresztény templomában Jeruzsálemben gyakran rózsavízzel öntözik meg azon kőlapot, melyen állítólag az Üdvözítő szent teste nyugodott a sirbatétel előtt. Voltaire szerint II. Mohamed 1453. a Zsófia templomot Konstantinápolyban előbb roppant mennyiségű rózsavízzel tisztíttatá meg, mielőtt azt a próféta tiszteletére fölavatta volna. A rózsavíz előállítása a legegyszerűbben a víznek a sziromlevelekkel való keverésében áll, midőn a viz az illó olajcseppecskéket magába veszi, felolvasztja s igy illatossá válik. Ha az ilyen feloldott rózsaolajjal lehetőleg telített rózsavizet nagy területű alacsony edényben nagyon hűvös helyre teszszük, úgy a víznek rózsaolaj tartalma apró cseppecskéig nem ritkán szilárd kristályos lemezkék alakjában a vizszinén kiválik. Ezen cseppek már az egészen tiszta, minden más anyagtól ment, igazi rózsaolajcseppek. Előállítása napjainkban is a fönnebbi módon, de a technika fejlődtével egyéb változással, párlaló lombikok s vízgőz segítségével történik. A fiatal bimbókat minden reggel összegyűjtik, szirmaira tépik, vízzel párolják (körülbelül oly súlyarányban mint 5 áll a 6-hoz), s a már olajtartalmú párolást éjjelre nedves kendőkkel betakarva, hűvösön hagyják, hogy az olaj vékony hártya alakjában a viz színére gyűljön. Az eredmény nagyon csekély. 2444 k. g. rózsa csak 28 gr. tiszta olajat ád; 100,000 darab rózsából alig nyernek egy grammnál több olajat. Egy kgr. ára mintegy 480 — 500 frt. Az egészen tiszta rózsaolajat, mely már 11—16 foknyi hőmérsék mellett szilárd, kristályos alakot ölt, fehér posztóval bevont s légmentesen elzárt czinnedénykékben tartják s kereskedésbe tán sohasem kerül, mert a mit a rózsaolaj 7*