Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1886

38 szertartásos könyvek az arany-rózsa megáldásáról még egy szóval sem emlékeznek, tehát ezen időig az nem is dívott. Csak II. Gyula és X. Leo, a 1G. század első két pápája említi határozottan, és pedig szintén már mint régi szokást az általuk ajándékozott arany-rózsák adományozó levelében azoknak megáldatását. 1 A pápák az arany-rózsát jó ideig Róma kormányzóinak (praefectis) ajándékozták. A fejedelmi személyek közt Fulco anjoui gróf, később jeruzsálemi király 1096-ban II. Orbántól kapta az arany-rózsát. III. Jenő (1145 —1153) Alfonz spanyol királynak, III. Sándor (1159—1181) VII. Lajos franczia királynak és Ziani dogénak, IX. Gergely (1227- 1241) Orsini Raymund hadvezérnek, VI Kelemen 1348-ban I. Lajos magyar királynak, V. Orbán 1367-ben siciliai Johannának, V. Márton 1418-ban és IV. Jenő 1435-ben Zsigmond császárnak és magyar királynak, V. Miklós 1452-ben III. Frigyesnek megkoronáztatása alkalmával, VIII. Incze 1489-ben II. János herczegnek, X. Leo 1519-ben Szász Frigyes és Mainzi Albrecht választó fejedelmeknek, VII. Kelemen 1524-ben VIII. Henrik angol királynak, III. Gyula 1555-ben Mária angol királynőnek, IV. Pius (1559 — 1565) a franczia és cseh királynénak valamint a luccai köztársaságnak, V. Pius (1566 — 1572) Medici Cosimonak, a toskanai nagyvezérnek és Flórencz városának, XIII. Gergely (1572 —1585) a loretói Szüzanyának, V. Pál (1605—1621) három római bazilikának, VIII. Orbán 1630-ban Mária magyar királynénak, XIV. Benedek 1751-ben a bolognai székesegyháznak, • IX. Pius 1861-ben Mária nápolyi királynőnek, 1856-ban Eugénia franczia császárnénak, majd később 1867-ben Izabella spanyol királynénak s a szomorú véget ért Miksa, mexicoi császár még szerencsétlenebb özvegyének, Saroltának, ajándékozott arany-rózsát az egyházfejedelem részéről a legnagyobb kitüntetés jeléül. íme, igy szerepel az egykor annyira lealázott s később mellőzött rózsa a római liturgiában, mint az Üdvözítő jelképe s a legfőbb elismerés s megkülönböztetés eszköze. (1) A rózsa mint dísz. Midőn az egyház később a rózsa használatát saját gyakorlata s szertartásai által megengedettnek nyilvánította, s azt az öt megillető méltóságába visszahelyezte, a régi pogány szokások alapján lassanként azokhoz hasonlók kezdettek ismét meghonosodni. A középkorban ünnepélyes vagj

r örvendetes alkalmakkor a nők s férfiak is leginkább rózsából font koszorúkat viseltek fejükön. A téli időszakban utánzott virágok, aranypor, utánzott s 1 Reichenthal Ullrik zsinati könyvében a 16. század elejéről a constanczi egyházi zsinat (1414-1418) alka'mából középksri németséggel ezt olvassuk: „Danach zu inittervasteu, als man singt letare, de het bapst Johannes der XXIII. mess zu dem thum zu Costenz, und Begnet ein guldin rosen und gabs dem römisehen Künig Siegesmund, der füret in durch die Stadt und het auf den tag giosz fest."