Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1886

36 János azt győzelmi jelnek magyarázza a házasulandó felekre nézve. Megáldott koszorú tétetett az esketési szertartás bevégeztével az uj házaspár fejére. Az esketési oltár, a nászmenet utja már a régi időkben virágokkal lön diszítve. Tudjuk, hogy napjainkban is mily kelete van a virágoknak, különösen a rózsának s liliomnak, az egyház nagyobb ünnepei alkalmával az oltárok, az Üdvözítő, sz. Mária s a Szentek képei s szobrai feldíszítése körül, vagy az ünnepélyes, különösen az Urnapi körmenetek alkalmával. A franczia forradalom előtti időkben különösen szt. Sulpicius templomában s Paraguayban a jézsuiták e körmeneteket roppant fénynyel tartották meg. Heidelbergben a 18. század végéig a virágvasárnapi körmenet alkalmával Krisztus szenvedéseit élőszemélyek állíták jelképileg a hivők elé. Jézus maga először rózsákkal, azután pedig liliomokkal gazdagon díszített mennyezet alatt jelent meg. A rózsák Jézus ártatlan gyermekkorának, a liliomok Jézus ártatlansága symbolumaiként szerepeltek. A rózsafüzér, mint oly imádság, mely bizonyos számú s bizonyos sorban elhelyezett, 'kisebb-nagyobb, összefűzött golyócskákból áll, melyek a bold. Szűz tiszteletére mondandó imákat jelentik, elnevezését különféle körülményektől veszi, melyek leginkább a rózsa vallási symbolumaival függnek össze. Az egyes angyali üdvözletek mint imádságok mindmegannyi rózsáknak mondhatók, melyeket egybefűzve ajánlunk fel a Szüzanyának. Maga Mária rózsával jelképeztetvén („titkos értelmű rózsa"), a tiszteletére mondott imádságok összegét s az ezeket jelelő golyócskák összegét is rózsafüzérnek mondjuk. Valamint a rózsa több sziromból áll, úgy a rózsafüzér is több, egymáshoz fűzött, mysticus jelentményű rózsalevél vagyis imádság összege. Mások szerint az elnevezés onnét vétetett, hogy a füzér egyes szemei, különösen kezdetben, rózsaalakuak voltak. c) Az arany-rózsa. A keresztény katolikus egyháznak a rózsával összefüggő szertartásai közt különösen van egy, mely által a virágok királynéja mint ilyen, az öt megillető elsőséget s elismerést nyeri meg, sőt a legünnepélyesebb alkalommal a legszebb czélból maga az egyház feje, a római pápa szenteli meg: ez az „arany-rózsa." Kezdetben az egy, aranyból készült, egyszerű ágacska volt, egyetlen rózsával s levelekkel. Jelenleg már — mintegy háromszáz óv óta — művészi utánzata egy tiszta aranyból, mintegy kilencz kinyílt rózsával s öt bimbóval megrakott kis rózsabokornak, mely egy virágedénybe van beillesztve, s drágakövek, leginkább zafírok díszítik. Értéke a felhasznált aranymennyiség, kiállítás s a kivitel művészi volta szerint változik. Volt 1200, sőt 1450 scudi vagyis római tallér értékű is. A pápa a nagyböjt közepén, a nagyböjt negyedik vagyis öröm vasárnapján (az e napi szt. mise első szava után „Laetare" vasárnapnak is hívják) a bibornokok jelenlétében, a pápai szeutkészletek termében, az ünnepélyes szt.