Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1885

AZ AEBOPAG A RÉGI ELSŐRANGÚ GÖRÖG ÁLLAM ÉLETÉBEN. A mai társadalmi intézmények és az óvilágéi között semmi rokonság sincsen. Oka pedig ennek az, hogy a társadalmi intézmények az emberi értelem uralkodó eszméin alapszanak; ezekre nézve pedig a mai kor lényegesen elüt a görögök ősi korától. Ma vallás államok alkotmányában nem irányadó többé, míg a régi görögöknél a hit volt az, melyből az állam alapelveit, törvényeit és szokásait merítette. Midőn tehát a régi görögök társadalmi kormányzásának első rangú eszközét eredetében és szervezetében akarom vizsgálni, először is e nemzet ősi hitének alapjait kell tanulmányoznom. E végből pedig vissza kell mennem a görögök életének legelső korszakára, meg kell ügyelnem eszméiket az ember lényegéről, életéről, haláláról. Ámde e nemzet életének sok százada tűnt le Homéros előtt a nélkül, hogy nyomait csak egyetlen írott emlékben is hátra hagyta volna. Azért is a görögök ősi hitére vonatkozólag kénytelen vagyok későbbi gondolkodásukból következtetni az előbbire. Ezt biztosan is tehetem, amennyiben az ember a múlt korszakok foglalatja. A görögök sohasem hitték azt, hogy a rövid földi élettel minden be van fejezve; erősen ragaszkodtak azon eszméhez, hogy a lélek a sír kérge alatt folytatja életét.

1 Azért boldog életet kívántak a holtnak, hozzá csatolva, hogy legyen neki könnyű a föld(xoó'fa oot yíkbv ijtávíottevTtsaoi)-'

2 Vele együtt eltemették azt, a miről hitték, hogy 1 Euripid. Alkest 163—166. syú) yáfj epyop.a: xatá yxhvóc, TtavúataTÓv as 7Cfí0?jrÍTV0ua' atTYjao[j.at, téxv' fyxpaveöaai iá[J,á, xaí tcp [AEV !pÍXTJV aóCso£ov aXoyov, tft §e "fevatov 7cóaiv. 2 Homeros XXIII 218—222, a mint Achilles engeszteli Patrokles lelkét: o Se Ttávvoyo? wxö? Ay'.XXs'j; •/r/jaáo'j sx xpKjtYjpo?, sXtbv Séiia? á[jnptxúrtsXXov, otvov á'fuaaájisvo? yajiáSic yés, Seöe Ss faíav, (jjuyf|V xixXvjaaxcov líaTpoxXvjo? SetXofo.— Eurip. Alkest 479—Paus. II. 7. 2. 1*