Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1885

50 Mi maradt volna ennélfogva a régi állapotban 9 A hatóságok megmaradtak, de nem a népet szolgálták, hanem az idegen urat; a tanács, a két új tpuXr] után számszerint 600-ra emelve és az Areopag megmaradtak, de mindkettő hatalmának csak árnyékát birta. Különösen az Areopag a nyilvános megvetés tárgya lett, szín­házakban gúnyolták megvesztegethetőségét, jelmondattá vált: «alattomosabb, szeny­nyesebb, mint egy areopagita». Az ipsusi csata (304) sem vált Athénnek előnyére, mert nemsokára Lachares (205), majd Demetrius zsarnoksága alá került, aki őrséget állított támaszúl hatalmának a Musák dombján. Ennek leveretése (287) véget vetett ugyan Athenben a macedoni uralomnak; de elvesztette az állam külföldi birtokait, kereskedése tönkre jutott, ipara megszűnt és oly nyomorba sülyedt, hogy néhány év múlva Egyptom bőkezű­ségét koldulá. Atlién történelme véget ér. Az achaji és etoli nép veszi át a főszere­pet; Athén nem csatlakozik hozzájuk; a Fülöp és rómaiak közt kiütött harcban az idegent támogatja, végre (146 Kr. e.) Achaja név alatt római provinciává lesz. De a város maga a rómaik alatt megtartotta szabadságát és constitutióját, belügyeit maga intézte archonjai, az Areopag, a tanács és a népgyűlés által. Különösen az Areopag megtartotta tovább is bírói hatáskörét az emberölés eseteiben. Dolabella, Ázsia proconsula, egy szmyrnai asszony ügyét terjesztette eléje, a ki első férjétől származott fia halálát megboszulandó, megölte ennek gyilkosait, második férjét és ettől született fiát; 15 5 Claudius uralma alatt elitélte Theophilt Piso kérelme daczára. 150 Fölügyelt továbbá az Areopag a vallási dolgokra; de már e tekintetben összes jogait az első keresztény század csupán arra szorította, hogy meghallgathatta az új elveket, a nélkül, hogy azok hirdetői fölött bíráskodhatott volna. Már a bölcsészek megingatták az emberi társadalom régi alapjait; a régi val­lás uralmát, és ezzel együtt az Areopag vallási jogait. A kereszténység pedig egyenes ellentmondás volt a család házi vallásával, a községi vallással, melynek főpapjaiból alakúit az első Areopag. Az összes emberiségnek szólott a kereszténység, általa a népek és fajok közt fönnállott korlát ledőlt. De épen ez által a vallás elvált a politi­kától. Az állam kormányoztatott a nélkül, hogy az auspiciumot vagy jóslatokat kellett volna megfigyelnie; az ember pedig szabadabb lett, mert egyik feléhez, lelkéhez az államnak nincs köze. Mint polgár tartozik a hazáért életét feláldozni a keresztény, de lelke csak istennek van lekötelezve. Innét érthető, hogy az Areopagnak vallási dolgokban büntető joga elenyészett. A vallási nézetek eltérése nem volt többé bűn a haza ellen. Azért is csupán kíváncsiságból, mint okos emberek gyülekezetébe vezették be az Areopagba Sz. Pált is, a ki is megállván a közepén, a sok bálvány 15 5 Aul. Gell. Noct. Att. 1. XII. c. 7. Quam ob causam Cn. Dolabella proconsu ream mulierem veneficii, confitentemque ad. Areopagitas reiecerit. 15 0 Tacit. Ann. II. 55.

Next

/
Thumbnails
Contents