Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1885

46 kai gyűlt meg a baja, kik a régi mythologiával ellenkező tanaik által merényletet követtek el az istenek ellen. Kérdőre kellett vonniok Stilpont Euklides iskolájából, ki tagadta Athéné istenségét. 1 4" Stilpon az Areopag elé idéztetvén, állítását azon szójátékkal igyekezett igazolni, hogy Athéné nem isten, hanem istennő, de azért száműzetett. Theodoros pedig, Aristippos tanítványa, atheusnak tartatván, az Areo­pag elé idéztetett és Amphikrates szerint méregpohárra Ítéltetett. De valahányszor a vallássórtés inkább képezett közbűntényt, mint magánbűntényt, akkor mindig a heliasták elé tartozott. És ezen esetek a bölcselkedés fölvirágzásával szükségkép gyakoriakká váltak. Ugyanis a régi vallás alapította a családot, házi jogot, községi államot, polgári törvényeket. Ezen eredeti vallás idő haladtán elvénült. Az emberi szellem a társulás következtében magasabb látkörre emelkedett, fogalmat kezdett nyerni az anyagta­lan természetről, határozottabb lett ismerete a lélekről, végre az isteni szellem létének tudatára ébredt. Ezzel az első korszak istenségei: a halottak, kik sírjaikban éltek, a szent ősök, kiket folytonosan etetni kellett, az emberi szellem előtt durva tévedésekké alakultak. Az ember a magában érett, láthatatlan erőnek eredetét azon hatalmakra vitte át, melyeket a természetben látott, végre pedig azon lényre, mely ő fölötte és a természet fölött van. Ezzel a herosok és a házi tűzhelyek imádása lehanyatlott. Sőt még a természet istenségei, kiket tűzhelyeik közelébe hoztak, még azok is megváltoztatták jellegöket. Házi istenekből községi istenekké lettek ós a Zsus-ök sokasága fölött megdöbbent lélek sejteni kezdte, hogy valamennyi egy lehet, f m és hogy ez nem egynek őrző istene, hanem minden emberé, a mindenségé. Uj húro­kat kezdett pengetni a lant, új hymnusokat zengeni a nép, ós az új költészet kedve­órt kezdte feledni nemzeti isteneit. Még tovább is élesztették ugyan a tüzet és ren­dezték a közös ebédet; de minden csak üres szertartás vala már. Azonban a papok­nak ez is elég volt, miattuk az eszmék változhattak, csak a szertartásokat ne érje baj. Miután a hitbeli meggyőződés így megváltozott, föllépett a filozofia. Pythagoras számelmélete ós Anaxagoras voi>c;-a (az ész) kizárták a királyi kultusokat. Elveszvén a régi hit , veszni kellett a régi politikának is. Ezt elősegítették a sophisták. Ezek égtek a vágytól, hogy a régi tévedések ellen küzdhessenek; megingatták — mondja Plató — azt, a mi eddig mozdulatlan volt. Sem Plató, sem mestere, Sokra­tes nem helyeselték azon visszaéléseket, melyeket a sophisták e kétkedéssel űztek, de azért tényleg velők együtt működtek ; mert Sokrates is elvetette a hagyomány ural­mát, az igazságot föléje tette a szokásnak és a törvényt az igazságban, a jogot a törvényben kereste. Ez hadüzenet volt a régi cultus és a vele összenőtt állam ellen. Hiába volt Socrates jelen az áldozatoknál, beszélgetései megczáfolták tetteit, alapos volt a vád, hogy «nein imádja azokat az isteneket, kiket az állam imád." A bölcsészek 14 ü Diogen. Laért. Stilpon.

Next

/
Thumbnails
Contents