Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1885

35 a fávoc-t, (fpatpía-t és a négy (puXf|-t, mint politikai felosztást megszüntette, azokat, a kik a régi tpuX^-hez és févoc-hoz nem tartoztak, beosztotta 11

3 és ekkor az összes polgárságot lakóhely szerini tíz osztályra különítette; ezeket is cpjXvj-knek nevezte, de ez itt csak puszta név volt minden vonatkozás nélkül a családi és rokonsági öszszeköttetésekre. Tulajdonképen az összes kerületek száz megyébe (Sfj^o?) osztattak be; minden Sf^oc összeírta a benne letelepedetteket, a ki polgári jogát akarta igazolni, ezen bejegyzésre hivatkozott. Azon demosban maradt a polgár, a melybe először bejegyeztetett. Száz ilyen vt^s/jc volt, ós ez osztatott tíz cpoXf/-re.

11

4 A cultus, melyet a <poXrj és gyakoroltak, nem volt a régi, mely valamely eupatridát tisztelt isteni ős gyanánt, hanem egyikét azon harcoknak, a kiknek a nép jó emlékét őrizte meg ; közös védő isteneik pedig Zsó? spxeioc (a ház falait védő Zeiis) és Apollo lettek; a papi és főnöki méltóság minden évben másra szállt át, és sors szerint mindenki gyakorolhatta. Ez által az eupatridák aristokratiája teljesen megszűnt ; sem születési, sem vallási, sem politikai kiváltság nem volt többé. Azért mondja Aristoteles. «Ha demokratiát akarunk alapítani, azt tegyük, a mit Klisthenes tett az athénieknél: hozzunk be új tpuXfj-ket és cfpaTpía-kat, a családok örökös áldozatait helyettesítsük olyan áldozatokkal, melyekhez minden ember hozzá férhet; az emberek viszonyait egymás között, a mennyire csak lehet, elegyítsük, de gondunk legyen arra, hogy az előbbi szövetkezeteket mind feloszlassuk." (Polit. VI. i. 11.) Nehogy azonban a közeli helységek egy 'foX^-be tartozván, pl. tíz diakriabeli, a régi j^ártoskodás folytattassék, azért egymástól távol eső községek egyesíttettek egy törzsbe. Mivel tehát nem volt központjuk, a törzsek Athénbejártak tanácskozni. így lett Athén az egész állam szíve. Athén maga a tíz törzsbe vala beosztva.

115 Minden törzsnek Athénben voltak elöljárói, a kiket a törzs választott, és bizalmi férfiai, a kik a törzs polgári terheit beosztották. Ezen törzsek léptek a naukrariak helyébe, a mennyiben minden törzs öt hajónak és tíz lovasnak kiállítására köteleztetvén, körülbelül öt naukratiának felelt meg. A községek folyó ügyeit a demosok (megyék) intézték; minden demosnak meg voltak közösen kezelendő telkei, közös pénztára, a megye élén állott a demarchos (megyefőnök),

11

0 ezen kívül voltak számvevő hatósága és vallási hivatalnokai. A demosnak bizonyos autonomiája volt : belügyeinek megbeszélésére gyűléseket 11

8 Arist. Polit. III. 1. 10. s'-fuXárcsuas £ávoo? xai SoóXoo? JASTOÍXO'J?. [létotxoí voltak a) a szabad születésű idegenek, kik Atlienben telepedtek le, fej a szabadon bocsájtott rabszolgák. 11

4 Herod. V. 69. ösxa ts őrj tpoXáp"/oo? avxi Tsaaáptov s7ronrjas, Ssxa §s xai TOÍ>? OTjU.O'jc xatsvs|j.e sc, tác tpoXá?. 11

5 Herod. V. 66. [Astá Ss TSTpatpóXooc sávra? Aíbjvaío'j? SsxacpóXoo? sjrónrjas. 11

6 Scliol. Aristopli. Nub. 37. AplaTOTéXír]; Ss jrepi KXsia&évoo? 'frjaí" Katéairjos Ss mi 3r

jij.ápyoo? ríjv aütyjv sXóvta? sítijj.éXstav totc TTpótspov vaoxpápoi?- xai yáp zoö? Sr;|j.oo? ivui Ttöv vauxpapíwv srcoÍTjaev 3*