Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1885

17 és egyenetlenségek következtében önmagában is megingott. Ennek következtében az archonok majdnem önkónyüleg gyakorolták a kormányzói és bíráskodási hivatalt, de könnyebbség végett megosztott joghatósággal a közigazgatásban és bíráskodásban is. Mint bíráknak, ítéleteik fölebbezhetetlenek voltak; a mely ügyekben a vizsgálatot teljesítették, abban ítéltek is. De nagyobb ügyekben az Areopag tanácsát sem mellőzték. De nemsokára az archonoknak összes tekintélye az Areopag által támogatva sem volt elégséges arra, hogy Attikában a rendet fentartsa. Meginogtak ugyanis az alapok, a melyeken eddig Attika népének nép- és jogosztályozása nyugodott. Némely eupatrida családok elszegényedtek, más alsóbb osztályok pedig felgazdagodtak; úgy, hogy kicsinyenkint négy osztály alakult Attikában, melyeknek <puXr/ nevet adtak (a régi jelentmény elferdítésével) rsXéovte? (v. TsXsovtsc), "( (HXT^SÍ, 'Ap-faSst;, Aíftxopsí?. Mit jelentenek e nevek? Az elsőnek etymologiája ugyan annyira elhomályosult, hogy ennek következtében a szó érteménye ezen esetre határozottan meg nem állapítható; de már a másik háromnak érteménye egészen világos: harcosok, kézművesek, pásztorok. Kifejezik tehát e nevek nem többé a vagyoni vagy születési, hanem a foglalkozási osztályozást. Nagyon valószínű ugyan, hogy az eupatridák a harcosokkal együtt értettek a rsXéovts? alatt, de az meg bizonyos, hogy a munkának ily érvényre jutása által megszűntek továbbra is képezni ama hatalmaskodó kasztot, melynek kénye az attikai nép többi rétegeire idők folytán elviselhetlenné vált. Hanem a népnek ilyetén osztályozása mellett is megmaradtak a régi bajok és a rabszolgaság, az eladósodás, ezek szülöttei a kegyetlenségek; a szegények zsaroltatása a gazdagok által szüntelenül forradalommal fenyegették a köztársaságot. Ezekhez járult még azon körülmény, hogy valóságos versengés támadt a síkföldnek szorgalmas földmivelő lakói (oí írsőiaíoi), a partvidék kereskedői (oí rcapáXioi) és pásztorkodó hegyilakók (oí Siáxpioi, órcepáxptoi)

5

0 közt; mely versengésben az erőszak játékai egymást váltották fel és az áldozatok a tehetetlen vagy pártoskodó Areopag birói hatalmában semmiféle menedéket sem találtak. Végre Drákó (624. Kr. e.) az igazságszolgáltatást uj szervezettel látta el. Drákó a bajok orvoslását szigorú törvények által remélvén, a nélkül, hogy a régi szokásos jogokat eltörölte volna, inkább irásba foglalta azokat és szerzője lett a legelső attikai törvénykönyvnek, mely a birót, ki eddig Ítéleteiben a szokásra, lelkiismeretére és méltányosság-érzetére hivatkozott, ezentúl kötötte. Ezen törvények keresztülvitelére új birói testületet rendelt, az epheteket, alakítva a legkiválóbb nemesi családokból választott ötvenegy tagból. A testület tagjai csak ötven évesnél idősebb, feddhetetlen életű polgárok lehettek. Ezekre bízta az öt főtörvényszéket: az 8(

1 Herod. I. 59. ataataCóvnov twv jrapáXwv xai twv sx ion TTSSÍGO 'Aíbjvaíwv TjXXéía? §s aiaaKÚTac xai ttj) Xcr/ip twv óirepaxpítov npoata;. Hermann. 92. §.11. 12. jegyz. 2