Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1884

28 levő beszédben mégis inkábbcpóvo; sxoóatoc-t ért, a mint a beszéd több helyéből kiviláglik ; 1 ellenben a atTfjXiíj az ávpocpóvo; alatt a fóvoc áxoóaio;-t az axwv xrsívac-t érti, mivel az ide vonatkozó határozatok a nem szándékos emberölés rovatában fordulnak elő. Válasz: az ávSpotpovo; alatt mind a szándékos mind a nem szándékos emberölés értendő. Ez következik először is Demosthenes értelmezéséből, a ki a számkivetésben élőnek büntetéseit a cpovo; Exoúatoc-ra is érti: következik továbbá a józan észből,' mert ha a számkivetésben élőnek szigorú büntetései nem terhelték volna a szándékos gyilkosság miatt bujdosót is, akkor Drákó a véletlen emberölést keményebben sújtotta volna, mint a gyilkosságot. Miben állt tehát az a'íSsai; a cpóvo; áxoúotoc eseteiben ? Ez esetben az aSsai; abban állt, hogy a megöltnek rokonai, vagy rokonok nem léte esetén a megöltnek <fp<*Tpía-jából választott tíz tag elengedhette az elítéltnek büntetését.

2 A fölirat megnevezi a rokonokat, a kik a büntetést elengedhetik. «Ha pedig nevezett rokonok nincsenek, és nem szándékosan ölt, és az ötvenegy epliet ugy találja, hogy nem szándékosan ölt, ha akarják, legyen tíz cppáTsp (t. i. a békülő); ezeket pedig az ötvenegyek előkelőség szerint válaszszák.^ Az al'Ssat; t. i. ősidőktől fönmaradt része volt azon önhatóságnak, melyet a rokonság régente a vérboszuban gyakorolt. Az állam megszabta és végrehajtotta a büntetést, de meghagyta, a sértett félnek ama jogot, hogy vádolhasson, és részben vagy egészben elengedhesse a bűnös büntetését. Ezen jogot vagy a haldokló megölt, vagy pedig a rokonok gyakorolták. Tehát az al'Ssat; következtében a száműzött a törvény által meghatározott idő előtt vissza térhetett hazájába.

8 Bizonyosan magában foglalhatta az aíSsai; az egész büntetésnek elengedését is, ha akkor hívhatták vissza a bujdosót a rokonok, mikor jónak látták. A mit pedig a rokonok megtehettek, még inkább megtehette végpillanatában a közvetetlenül sértett fél, t. i. a megölt. Miben állt az aíSéai; a cpóvoc sxoóaioc eseteiben'? Abban állott, liogy a haldokló kívánatára teljesen megkegyelmezhettek a rokonok a gyilkosnak, elengedhették a halált vagy az örökös számkivetést. Demosthenes ugyanis azt mondja, hogy lehetetlen gondolni, hogy midőn pénz vagy más jelentéktelen dolog a pör tárgya, a felek kiegyezése be ne szüntetné a port, holott a rokonoknak még a gyükost sem szabad halálra •ö-öaa'. xai xaftaptHjvai xai aXX' arta SiYjpYjxsv, a '/j/l

i Trolidat . . . ó vójjio;. Dem. 23. §. 72. 1 féYpajrcai yáp sv [xsv tij) vófiw ríjv (SooXrjv Stxáístv cpóvou xai TpaójiaTo; sx jrpovoíac xai iropxata; xai tpapiiáxwv, sáv TI; ÁRC&XTSívr; 8GÓC. Dem. c. Aristocr. §. 24_ továbbá 28—44. 2 aíSsaastfai 8' sáv |j.sv 7iaTTjp f/ áSsXcpö; rj ÓT); araavTa; r) TOV xcoX'íovta xpaTStv. . sáv 8s T&ÓTÜJV jx7j8si; r

r XTSÍVJ) ŐS áxwv, -p/waí Ss oí jrsvnfjXovTa xai sic oí stpsTa*. áxovTa xzelvai, saáaö-tüv 8s oí cppaTSpsc sáv s&sXtoai Ssxa, TOÓTOD; 8s oí rcsvnjXOVTa xai sí; ap'.auvőirjv aípsíaő-wv. Fölirat 13—19. sor. 3 ccsúfsov, swc av aíSsarjTaí u; TWV sv ^ávsi TOÖ JTSTOVI^ÓTG;. Dem. c. Aristocr. §. 72.