Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1884

12 támadással szemben átlépni nem volt megengedve;

1 p. o. ha öldöklő fegyverrel védte volna magát az, a kit csak kézzel fenyegettek. Megölhette bárki javainak védelme közben a tolvajt és rablót is,

2 még a ruhatolvajt is.

8 Az önvédelemnek ezen joga kiterjedt végre a tetten kapott házasságtörő félnek megölésére is. Ezen joggal élhetett a férj nejével és szolgálójával

4 szemben; a fivér nővérével, a fiú anyjával, az atya leányával szemben.

6 A házasságtörőnek (;J.otyó?) megölése úgy tekintetett, mint a férj vagy az illetők által gyakorolt védelem azon merénylet ellenében, melyet becsületök ellen a házasságtörő intéz. Azért Plató ezt tpóvoc 8txato?-nak nevezi,

6 Lysias pedig a törvény által szentesített ölésnek mondja.

7 Lysias említett beszédéből és Demosthenesnek Neaera ellen tartott beszédéből megértbetök az ismérvek, melyek által a fj-otyoc megölése jogos emberölés (cpóvo? SExaioc) lett. Az ölést rögtön (soőús) mint a római jog mondja in continenti, in fiagranti (sjr' afjto<p<í>p(j>) a tettenkapáskor kellett végrehajtani,

8 cselvetö, alkalom szerző előkészülődés nélkül.

9 Az ölés jogossága ellen nagy akadályt gördített az, ha a \>sjc/óc és támadó között előbbi időből származó ellenségeskedés volt.

1

0 De nem gyakorolhatta az illető ezen jogát, ha a nő amúgy is parázna személy volt.

1

1 Az minden esetre sajátságos, hogy az illető e jogát nem gyakorolhatta, ha a házasságtörés nem csábítás, hanem erőszak által történt.

1

2 Hogy ezen joggal mily gyalázatos visszaéléseket követtek el, megérthető a Nesera elleni beszédből. Stephanos szép, de rossz erkölcsű neje, Nesera által gazdag fiatal embereket csalogatott házába és pénzt 1 st 7<ip ó IJ.SV ap£a? ríj? zkrflfi- TÓTTCSIV xat ;j.yj ár,TOXTSÍVSIV ötevorjtfr), ó Ss á|ju>vó(isvoC otrcoxTsívat, oóvo: av ó smpooXsúaa; SI'YJ. Antiph. Tetr. 3. 3. §. 4. 2 sav oqovTa Y) tpspovTa PÍOJ áStxco; soö-üc áaovóasvoc XTSÍVYJ, VR]7rotvsí tsílvávat xsXsóst (o vojiog) . . . •íi'sáosaO-s jtpö? Atö? W; sú" TI]) jisv óíist-wv stp' ót? s£etvat XTSIVSIV 7UPO?Ypá'|»at TÖ suö-6: acpstXs TÖV TOÖ PO'jXsúaaaö-at Tt xaxöv ypóvov' TM Ss ÁFJ.ovó[isvo? 7pá<{iai ŐYjXot icp jráayovTt StSoöc TY]V s^ouoíav, oox aXXq> uvt. Dem. or. 23. §. 60. 3 xai sáv X(ŰTOSÜTT)V á;j.'jvó|j.svoí arcoxTS!xrj• xadapö? satw. Leg. I. 9. 874. 4 jraXXaxv;, f)v av síri sXsoö-spoi? zataiv syj). Dem. or. 23. §. 55. 5 sáv tt; aTTOXTSÉVTj] -,.rj sjri SáaapTt, y) síri fr/jTp't rj sírt idsX'pjj -íj STTÍ S-DYatpi . . . TOÚTWV svsxa [ÍVJ (fsu^siv xTstvavta. Dem. or. 23. §. 55-—58. « Plat. Leg. IX. 874. 7 IIWY. taöia .... OUTS aXXoo xspSoo? cióSsvöc (svsxa) JCXTJV TV); xará vó(ioo? TIJJ-ouptag — oöx S-FÜ) as tíbroxTsvw, áXX' Ó tr

;c iróXsto; vóao;. sxstvo; STIT/SV, wvjrsp ot vó[i.ot xsXsóooat. Lysias. or. I. §. 4. 8 Lys. or. I. §. 21.. 37., 38. és az eset elbeszélese §. 24—29. 9 u. o. §. 27., 37., 42. 1

0 u. o. §. 43. CrjToüvTsc sí u? s[io't xai 'Epatoafrévst s/i>pa fsyévrjTat JUWJTOTS jrXVjv •caÚTTj;, oo8s(iíav yáp súpiftasts. 1

1 (ó VÓ[JLO?) oux sej. sut laÓTat; |xot/öv Xafktv, óroíaai av sir' spfaavyjptoo xafrwvTat ^ sv r^j ájopéj. soXwat TI. Dem. or. 59. c. Neaeram. §. 67. iroXwat Tt-nél Harpokratio így (267) értelmez: AtSojió? tprpi avú TGÖ 7topvsuióai tpavspwc. 1

2 TOÖ; P'.aCo[isvou; sXáTTovo; á£too; ^TjaaTO rj TOÖ; 7isí\)-ovTa;' TWV p.sv fáp dávaTov XATÉFV®, TOÍ; Ss StTtXf^v suotYjasv TT;V pXápr;v. Lys. or. I. 32.