Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1883
Az akadémia nem volt oly szerencsés, hogy Horvát Istvánt tagjai sorában tisztelhesse; gazdag tudományossága és páratlan munkaereje közreműködésétől feladatai mogoldásában meg volt fosztva; mert mikor a Tudós Társaság megalakulása után őt tagjává választani sietett, a választást el nem fogadta. Mindazáltal ezen körülmény legkevésbbé sem csökkentheti a tiszteletet, melylyel az Akadémia Horvát István hazafiúi lelkesedése, tudományos szelleme és munkásságának ereje előtt meghajol. Ezen tisztelet tolmácsolására lesz hivatva az Akadémia küldöttsége, mely az ünnepélyen az Akadémiát képviselni fogja." stb. Aláírva gr. Lónyay Menyhért elnök által. A Kisfaludy-társaság 1884. márc. 26-án kelt levele így hangzik: „Méltóságos Püspök úr! A Kisfaludy-társaság mai ülésén mutattuk be Méltóságod szives meghívóját a Horvát István születésének százados fordulóján, f. é. május 11-dikén Székesfehérvártt rendezendő ünnepélyre. A Kisfaludy-társaság kegyelettel üdvözli az ünnepet, mely történetírásunk és nyelvbuvárlásunk egyik legnagyobb érdemű és legnagyobb hatású munkásának emlékét van hivatva felújítani. A nemzeti és irodalmi ünnepen örömest és szive szerint vesz részt." stb. Gyulai Pál elnök és Beöthy Zsolt titkár aláírásával. A Horvát István fiai, Árpád és Gyula, így írnak 1884. márc. 31-én: „Hálás szívvel értesültünk a felől, hogy Sz.-Fehérvár sz. k. varos feledhetetlen atyánk születésének százados évfordulóját f. é. május 11-kén hazafiúi lelkesedéssel meg fogja ünnepelni. — Hála-érzetünket még fokozza azon körülmény, hogy a nemes város bennünket, Horvát István fiait, saját vendégeiül óhajt a maga körében látni: fogadja a dicső város e kegyes megemlékezésért forró köszönetünket, s annak kijelentését, hogy szerencsénknek tartandjuk, az ünnepen mint Fehérvár város vendégei vehetni részt." stb. Dr. Lengyel Béla, a tud. egyet, bölcsészeti karának dékánja 1884. ápr. 25-iki levelében a többek közt így szól: „Horvát István karunknak egyik legkitűnőbb tagja volt s e tudománykar kegyelettel őrzi a kiváló férfiú emlékét, kinek érdemei között nem utolsók azok, melyeket mint egyetemi tanár vivott ki magának. A bölcsészeti kar kebelében fejtett ő ki oly tevékenységet, melynél fogva nemcsak mint tanítónak, de különösen mint fáradhatlan búvárnak, örökké fen fog maradni emléke." A fővárosi és vidéki, különösen helyi sajtó készséggel támogatta törekvéseinket, az irodalmi körök figyelemre méltatták a mozgalmakat. A történelmi társulatban kevéssel az ünnep napja előtt Zsilinszky Mihály tartott hatásos értekezést, hazafias szellemben újítva meg Horvát emlékét. A „Magyar Helikon" ^Horvát István életrajza" füzete (ajánlva Rónay Jáczintnak), mely tudományos