Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1883

— 45 —• Utasítása szerint Voigtlander készített lencserendszereket, melyek segítségével sikerült a perczeket másodperczekre leszállítani. E lencserendszer ínég most is széltében használtatik s csak kevésben múlják felül e lencséket Busch, Steinheil és Dallmeyer lencséi. Az arczkép fotográfiánál azonban a törekvő emberi elme nem állapodott meg; a nyert eredményeket a technika más ágaiban is gyümölcsözővé törekedett tenni. Már Nicophore Niepye aszfalt lemezeivel nyomtatási kísérleteket tett; utána Fizeau volt az, ki Daguerre lemezeit étette s nyomásra alkalmassá tette. Már 1844-ik évben adott ki ily lieliografiákat. Pretzsch Bécsben módot talált fel réznyomatokat fotografia segítségével előállítani. Talbotnak sikerült fotográfiái képeket aczéllemezre átvinni s így aczélnyomtatváuyokat előállítani. Negré Salamon, Garnier s legújabban Scamoni, Falk s mások a fotografia ezen ágát a tökély magas fokára vitték s most nagyban van elterjedve. Poitevin kezdeményezése folytán Osborne, Tovvey, James, Asser, Lemercier, Burchardt s mások a másolókövet tették alkalmassá fotografia utján és a vonalszerinti másolás kitűnően sikerült; azonban az árnyékok finom árnyalatait visszaadni Tessié de Mothay és Albertnak sikerült csak, és pedig a legújabb időben. Ezen eljárás eredményét fénynyomtatás (photolitographia) név alatt ismerjük s nagy elterjedésnek örvend. Woodbury reliefnyomtatása ép oly fontos, mint praktikus. Végre sikerült fotográfiái képeket porczelánba is beégetni, mi széltében gyakoroltatik. E néhány sorban láttuk mikép fejlődött a fotografia első kezdetétől, míg nem hatalmas fává nőve ki magát, terjeszti áldását mindenfelé a közéletben ugy mint a tudományban. Az arczkép-fotografia, A mi a kéz a festészetben, az a világosság a fotográfiában; ez rajzolja le lencse segítségével a tárgyat. A fényképésznek tehát főleg világosságra van szüksége. Igaz ugyan, hogy legtöbb világosság van szabad helyen, mindazonáltal a nedves köd, a szél nem barátjai a fényképészetnek; azonkívül helyiségekre már azért is van szüksége, hogy kénye kedve szerint gyakorolhassa a fotográfus mesterségét, mert a felvételi termen kiviil más és pedig épen világosság nélküli helyiségre is van szüksége. Azon helyet, hol a fotográfiát gyakorolják köznévvel fotográfiái ateliernek, fényképészeti helynek, sőt röviden, de rosz kifejezéssel, fényirdának is nevezik. A fényképészeti helyiség általában véve elhelyezhető bárhol, földszinten vagy fent a magasban ; csak oly hely legyen, mely legalább éjszaki oldaláról szabad. E hely, mely előtt ne legyenek magas épületek visszatükröző falaikkal, felülről is kaphasson világosságot. E helyet, melynek felülről s oldalvást kell világosságot nyernie, üvegteremnek, vagy szorosabb értelemben vett ateliernek híják. Az üvegterem vagy műterem a felvételekre szolgál, azért éjszaki oldala s teteje üvegtáblákkal vau