Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1882

igék, melyeket a ragozás szempontjából „Regulátlanoknak hivunk is... bizonyos Regulák szerint mennek (123. 1.). Rendetlen hajtogatásiaknak legfölebb a kővetkezők tekinthetők: vagyok; leszek s a vesz, visz-félék (121. 1.). Igemódok. Állításmódját négyet sorol elő: 1. Jelentő mód : olvasok; kapálsz-é ? 2. Parancsoló mód: szaladj! egyél! 3. Foglaló (óhajtó v. függesztő m. condit.), adja, ha látnám. Szám és személyhatározó erejénél fogva e három mód, határozó mód, megkülönböztetésül a negyediktől, mely 4. Határozatlan mód: alunni.. (75—7G. 1.) Igeidők. A cselekvés módjai, az igeidők, „nyóltzfélék: 1. Jelenvaló; 2. Első Aligmult; 3. Második Aligmult; 4. Harmadik Aligmvdt; 5. Egészen mult; fi. Régenmult; 7. Első Jövendő; 8. Második Jövendő. — Van három participiumja, s mint a part. praes. és praet. származékait megkülönböztet gerundium („Viselő") s supinum-féléket („Hanyatló") (101 —104.). A módjegyek. A parancsoló mód jegye „megkülönböztetöje" J „melly talán ezen Segítő igének Leszek a régi mód szerint való leírásából származott : Légj" (95. 1.). A foglaló mód formálása egyezik a parancsolóéval (98. 1.). A határozatlan módot az ige gyökere (az indic. praes. e. 3. szem. 82. 1.) a lenni ni szótagjával képezi: kap-lenni, kapó-lenni — kapni (100. 1.). Az igeidők jegyei. Az ind. praes. alakulását már ismerjük. (Az iud. 2. a. mult a vala igével kapcsolódik. (86. 1. és 92. 1.) A cond. aligmultjának megismertetöje: n. a volna, lenne igékből (kapna, tép-ne ..) (99. 1.) Az ind. praet. jele t vagy tt a voltam lettem igéidből (93. 1.). (A condit. időalakjai: fogtam legyen.. fogtam volna.) Az indicativust illetőleg, nincs nyelvünkben „a Jövendő Időt jelentő különös végezet" (80. 1.). A conj. futuruma rrírid. éncL végezetekkel" alakul; hall-valándhallánd | szert-lejénd-szereténd (100. 1.). A többi, szerkesztett időalak; bár, mint látjuk, a Dbr. gr. az egyszerüket is szerkesztetteknek tünteti fel. Szerkesztett alakok a participinmok is; így a part. praes. tanító, szerető *tanít-való, sszeret-levő (101. 1.). A part. praet. szeretett — szerető volt. „Igaz ugyan — u. m. a gr. — hogy a Szenvedő Formájú Részesülőket (szeretett hazánk) megszoktuk rövidíteni, így: festett, faragott kép sat.; de ha gondoljuk, hogy kettős értelmet okoznak, jobb azokkal tellyesen élni így: fejtödött" (102. 1.). A part. fut. a conj. fut. származéka. A „ Viselők" a gerundium félék a part. praes.-böl fejlenek elő; kapó-a (irányrag v. ö. haza ide 124. 1.) — kapui. „Néha a -va -ve annyit is tészen; 2